Jeremiás 51 FHB Father's Heart Bible™

51 ¹Ezt mondja Atyánk: Pusztító lelket támasztok Babilon ellen, és azok ellen, akik Léb-Kámajban laknak. ^a a v1 A Léb-Kámaj rejtett fedőnév Káldeára (Babilonra), a betűinek megfordításával alkotva – burkolt módja annak, hogy megnevezze az ítélet alatt álló birodalmat. ²Szórókat küldök Babilonra, akik megszórják, és kiürítik földjét, mert minden oldalról rátámadnak a veszedelem napján. ³Ne feszítse meg íját az íjász, és ne öltsön páncélt! Ne kíméljétek ifjait, pusztítsátok el egész seregét! ⁴Halálra sebzetten hullanak el a babiloniak földjén, átdöfötten az utcáin.

⁵Mert Izráelt és Júdát nem hagyta el a mennyei seregek Atyja, bár földjük tele van vétekkel Izráel Szentje ellen. ⁶Meneküljetek Babilonból, mentse mindenki az életét! Ne vesszetek el az ő vétke miatt, mert ez Atyánk igazságszolgáltatásának ideje, megfizet neki tettei szerint. ⁷Aranypohár volt Babilon Atyánk kezében, amely megrészegítette az egész földet. A népek ittak borából, ezért őrültek meg a népek. ⁸Hirtelen elesett Babilon, és összetört. Jajgassatok fölötte! Hozzatok balzsamot fájdalmára, talán meggyógyul. ⁹Gyógyítottuk Babilont, de nem gyógyult meg. Hagyjátok el, menjünk mindannyian a magunk földjére, mert ítélete az égig ér, és a fellegekig emelkedik. ¹⁰Atyánk igazságot szolgáltatott nekünk. Jöjjetek, hirdessük a Sionon Atyánk tettét! ¹¹Hegyezzétek a nyilakat! Töltsétek meg a tegzeket! Atyánk fölindította a médek királyainak lelkét, mert az a szándéka Babilon ellen, hogy elpusztítsa, mert ez Atyánk igazságszolgáltatása – igazságszolgáltatás a templomáért. ¹²Emeljetek zászlót Babilon falai ellen, erősítsétek meg az őrséget, állítsátok fel az őröket, készítsétek el a leseket! Mert Atyánk eltervezte, és véghez is vitte, amit kimondott Babilon lakói ellen. ¹³Te, aki nagy vizek mellett laksz, és kincsekben gazdag vagy, eljött a véged, életed fonalát elvágták.

¹⁴A mennyei seregek Atyja megesküdött önmagára: „Bizony, megtöltelek emberekkel, annyival, mint a sáska, és harci kiáltást zengenek fölötted.”

¹⁵Ő alkotta meg a földet erejével, ő szilárdította meg a világot bölcsességével, és értelmével feszítette ki az eget. ¹⁶Amikor mennydörög, zúgnak a vizek az égben, párát hoz fel a föld széléről. Villámokat alkot az esőhöz, és kihozza a szelet tárházaiból. ¹⁷Megostobult minden ember, és tudatlan, megszégyenül minden ötvös a bálványa miatt, mert öntött képei hazugság, nincs bennük lehelet. ¹⁸Semmit érnek, nevetség tárgyai, számonkérésük idején elpusztulnak. ¹⁹Nem ilyen Jákób osztályrésze, mert ő mindennek alkotója, és Izráel az ő örökségének törzse; a mennyei seregek Atyja az ő neve.

²⁰„Pörölyöm vagy, harci fegyverem: veled zúzok szét népeket, veled pusztítok el királyságokat, ²¹veled zúzok szét lovat és lovasát, veled zúzok szét harci kocsit és hajtóját, ²²veled zúzok szét férfit és asszonyt, veled zúzok szét vént és ifjat, veled zúzok szét legényt és leányt, ²³veled zúzok szét pásztort és nyáját, veled zúzok szét földművest és igavonó barmát, veled zúzok szét helytartókat és elöljárókat.

²⁴„De megfizetek Babilonnak és mindazoknak, akik Babilóniában laknak, a szemetek láttára mindazért a gonoszságért, amit a Sionban elkövettek” – így szól Atyánk. ²⁵„Nézd, ellened fordulok, pusztító hegy” – így szól Atyánk –, „te, aki az egész földet elpusztítod. Kinyújtom ellened a kezem, legörgetlek a szikláról, és kiégett heggyé teszlek. ²⁶Nem vesznek belőled követ sarokkőnek, sem követ alapnak, mert örökre pusztasággá leszel” – így szól Atyánk.

²⁷Emeljetek zászlót az országban! Fújjátok meg a kürtöt a népek között! Sorakoztassátok fel ellene a népeket; hívjatok fel ellene Ararát, Minni és Askenáz királyságait. Rendeljetek ki ellene vezért; vonultassatok fel lovakat, mint a borzas sáskákat. ²⁸Sorakoztassátok fel ellene a népeket – a médek királyait, helytartóikat és minden elöljárójukat, és minden földet, amely uralmuk alatt áll. ²⁹Reszket és vonaglik a föld, mert Atyánk szándékai Babilon ellen szilárdan állnak – hogy pusztasággá tegye Babilon földjét, lakó nélkül. ³⁰Babilon vitézei abbahagyták a harcot; erődítményeikben lapulnak. Erejük elfogyott, olyanokká lettek, mint az asszonyok. Házait felgyújtották; kapuinak zárai összetörtek. ³¹Futár futár elé fut, hírnök hírnök elé, hogy megvigye a hírt Babilon királyának, hogy elfoglalták városát egyik végétől a másikig, ³²a gázlókat elfoglalták, a mocsarakat felgyújtották, és a katonák rémülten remegnek.

³³Mert ezt mondja a mennyei seregek Atyja: Babilon leánya olyan, mint a szérű a taposás idején; hamarosan eljön az aratása.

³⁴„Nebukadneccar, Babilon királya felfalt engem, szétzúzott engem; üres edénnyé tett. Elnyelt, mint a szörnyeteg, megtöltötte hasát az én kincseimmel, majd kivetett magából. ³⁵„Szálljon az erőszak, amit rajtam és testemen elkövettek, Babilonra” – mondja Sion lakója. „Szálljon a vérem azokra, akik Babilóniában laknak” – mondja Jeruzsálem.

³⁶Ezért ezt mondja Atyánk: Nézd, én felkarolom ügyedet, és bosszút állok érted. Kiszárítom tengerét, és kiapasztom forrását. ³⁷Babilon romhalmazzá lesz, sakálok tanyájává, borzadály és gúny tárgyává, ahol senki sem lakik. ³⁸Együtt ordítanak, mint az oroszlánok, morognak, mint az oroszlánkölykök. ³⁹Amikor fölhevülnek a bortól, lakomát készítek nekik, és lerészegítem őket, hogy ujjongjanak – aztán örök álomba merüljenek, és soha fel ne ébredjenek – így szól Atyánk.

⁴⁰„Levezetem őket a vágóhídra, mint a bárányokat, mint a kosokat és a bakokat. ⁴¹Hogyan esett fogságba Sésak, hogyan ragadták meg az egész föld dicsőségét! Milyen borzadállyá lett Babilon a nemzetek között! ^b b v41 A Sésak Babilon rejtjelezett neve, ez magyarázza, miért szerepel mindkét név ebben a fejezetben. ⁴²Feltört a tenger Babilonra, elborították zúgó hullámai. ⁴³Városai borzadállyá lettek, kiszáradt, sivatagi földdé, olyan földdé, ahol senki sem lakik, és ahol senki át nem halad.

⁴⁴„Megbüntetem Bélt Babilonban, és kiköptetem vele, amit lenyelt. Nem özönlenek hozzá többé a nemzetek, és leomlik Babilon fala. ^c c v44 Bél volt Babilon főistene. Atyánk megfosztja ezt a bálványt mindentől, amiről azt állította, hogy a kezében tartja. ⁴⁵Menjetek ki belőle, gyermekeim! Mentse meg mindenki az életét Atyánk izzó haragja elől! ⁴⁶Ne csüggedjetek el, és ne féljetek a hírtől, amely a földön hallatszik – egyik évben jön egy hír, a következőben egy másik; erőszak dúl a földön, és uralkodó tör uralkodóra. ⁴⁷Ezért íme, jönnek majd napok, amikor megbüntetem Babilon bálványait. Egész országa szégyent vall, és megöltjei mind ott hevernek benne. ⁴⁸Akkor az ég és a föld, és mindaz, ami bennük van, ujjongani fog Babilon fölött, mert pusztítók törnek rá északról” – így szól Atyánk.

⁴⁹Babilonnak el kell esnie Izráel megöltjeiért, ahogy az egész föld megöltjei is elestek Babilon miatt. ⁵⁰Ti, akik megmenekültetek a kardtól, menjetek, ne késlekedjetek! Emlékezzetek Atyánkra a távolból, és Jeruzsálem jusson a szívetekbe! ⁵¹„Szégyent vallottunk, mert gyalázkodást hallottunk; szégyen borítja arcunkat, mert idegenek hatoltak be Atyánk házának szent helyeire.

⁵²„Ezért íme, jönnek majd napok” – így szól Atyánk – „amikor megbüntetem bálványait, és egész országában jajgatnak majd a sebesültek. ⁵³Ha Babilon az égig hág is, és megerősíti magas erődjét, akkor is tőlem jönnek pusztítók ellene” – így szól Atyánk.

⁵⁴Halld – kiáltás hangzik Babilonból, nagy pusztulás zaja a babiloniak földjéről! ⁵⁵Mert Atyánk elpusztítja Babilont, és elnémítja hatalmas zúgását. Hullámaik zúgnak, mint a nagy vizek, harsog hangjuk dübörgése. ⁵⁶Mert pusztító tört ellene, Babilon ellen; harcosai fogságba estek, íjaik összetörtek, mert Atyánk megfizet – bizony teljesen megfizet.

⁵⁷„Megrészegítem tisztviselőit és bölcseit, helytartóit, parancsnokait és harcosait; örök álmot alszanak, és nem ébrednek fel többé” – így szól a Király, akinek neve: a mennyei seregek Atyja.

⁵⁸Ezt mondja a mennyei seregek Atyja: Babilon széles falát földig rombolják, és magas kapuit tűzzel perzselik fel. A népek hiába fáradoznak, a nemzetek csak a tűzért emésztik magukat.

⁵⁹Ezt az üzenetet adta Jeremiás próféta Serájának, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának, amikor Cidkijjával, Júda királyával Babilonba ment, uralkodása negyedik évében. Serája szállásmester volt. ⁶⁰Jeremiás egyetlen tekercsre írta le mindazt a veszedelmet, amely Babilonra vár – mindezeket a szavakat, amelyeket Babilonról írtak. ⁶¹Jeremiás ezt mondta Serájának: „Amikor Babilonba érsz, gondosan olvasd fel mindezeket a szavakat, ⁶²és mondd: »Atyánk, te szóltál erről a helyről, hogy kiirtod, és ne éljen benne senki, se ember, se állat, hanem örök pusztaság legyen.« ⁶³Amikor végeztél ennek a tekercsnek a felolvasásával, köss rá egy követ, és dobd az Eufrátesz közepébe, ⁶⁴és mondd: »Így süllyed el Babilon, és nem kel fel többé amiatt a veszedelem miatt, amelyet rá hozok; népe pedig elfárad.«” Eddig tartanak Jeremiás szavai.