Jeremiás 50 FHB Father's Heart Bible™

50 ¹Az ige, amelyet Atyánk Babilonról, a babiloniak földjéről mondott Jeremiás próféta által:

²Hirdessétek a nemzetek között, és adjátok tudtul; emeljetek zászlót, adjátok tudtul, ne titkoljatok el semmit! Ezt mondjátok: Elfoglalták Babilont! Megszégyenült Bél, összetört Marduk. Megszégyenültek bálványképei, összetörtek bálványai. ^a a v2 Bél és Marduk Babilon fő istenei voltak. ³Mert észak felől egy nemzet vonul fel ellene; pusztasággá teszi földjét, és senki sem fog lakni rajta. Ember és állat egyaránt elmenekült, eltűntek.

⁴Azokban a napokban és abban az időben – így szól Atyánk – eljönnek Izráel fiai, ők és Júda fiai együtt; sírva mennek majd, ahogy haladnak, és keresik Atyjukat. ⁵Kérdezik majd a Sion felé vivő utat, arcukat arrafelé fordítva: „Gyertek, csatlakozzunk Atyánkhoz örök szövetségben, amely soha nem megy feledésbe!” ⁶Népem elveszett juhnyáj volt; pásztoraik félrevezették őket, szabadon engedték a hegyeken. Hegyről dombra bolyongtak, elfeledték pihenőhelyüket. ⁷Aki csak rájuk talált, felfalta őket, ellenségeik pedig ezt mondták: „Nem vagyunk vétkesek, mert vétkeztek az Úr ellen, igazi legelőjük ellen, az Úr ellen, aki atyáik reménysége volt.” ⁸Meneküljetek ki Babilonból; menjetek ki a babiloniak földjéről, és legyetek olyanok, mint a kecskebakok, amelyek a nyáj élén járnak. ⁹Mert íme, nagy nemzetek seregét indítom és hozom Babilon ellen észak földjéről. Felsorakoznak ellene, és onnan foglalják el. Nyilaik úgy repülnek, mint a gyakorlott harcos nyilai, aki soha nem tér vissza üres kézzel. ¹⁰Babilónia prédává lesz; mind, akik kifosztják, jóllaknak – így szól Atyánk.

¹¹Mivel örültök, mivel ujjongtok, ti, örökségem fosztogatói, mivel ugrándoztok, mint a nyomtató üsző, és nyerítetek, mint a mének, ¹²anyátok igen megszégyenül; szégyen éri azt, aki szült titeket. Íme, a nemzetek legutolsója lesz: puszta, száraz föld és sivatag. ¹³Atyánk haragja miatt lakatlan marad; teljesen elpusztul. Aki csak elhalad Babilon mellett, megborzad, és felszisszen minden sebe láttán. ¹⁴Sorakozzatok fel Babilon ellen körös-körül, ti, íjászok mind! Lőjetek rá, ne kíméljétek a nyilakat, mert vétkezett Atyánk ellen! ¹⁵Kiáltsatok ellene mindenfelől! Megadta magát. Ledőltek tornyai, leomlottak falai. Mivel ez Atyánk igazságszolgáltatása, szolgáltassatok igazságot ellene; úgy bánjatok vele, ahogy ő másokkal bánt. ¹⁶Irtsátok ki Babilonból a magvetőt és az aratót! A sanyargató kardja elől ki-ki a maga népéhez tér vissza, ki-ki a maga földjére menekül.

¹⁷Izráel szétszóródott nyáj, amelyet oroszlánok kergettek szét. Előbb Asszíria királya falta fel őt, most pedig, a végén, Nebukadneccar, Babilon királya rágta le a csontjait.

¹⁸Ezt mondja a Seregek Atyja, Izráel Atyánk: Megbüntetem Babilon királyát és földjét, ahogyan megbüntettem Asszíria királyát. ¹⁹Visszaviszem Izráelt a maga legelőjére, és a Karmelen meg a Básánon legel; Efraim és Gileád hegyein jóllakik a lelke. ²⁰Azokban a napokban és abban az időben – így szól Atyánk – keresni fogják Izráel bűnét, de nem lesz; Júda bűneit is keresni fogják, de egyet sem találnak, mert megbocsátok a maradéknak, amelyet életben hagyok.

²¹Vonulj fel Merátaim földje ellen, és azok ellen, akik Pekódban laknak! Öld meg, és pusztítsd el őket – így szól Atyánk –, tedd meg mindazt, amit parancsoltam neked! ²²Harci zaj hallatszik az országban, és nagy pusztulás. ²³Hogyan vágták ki és törték össze az egész föld pörölyét! Hogyan lett Babilon iszonyattá a nemzetek között! ²⁴Csapdát állítottam neked, Babilon, és csapdába estél, mielőtt észrevetted volna. Rád találtak és elfogtak, mert Atyánkkal szálltál szembe.

²⁵Atyánk kinyitotta fegyvertárát, és előhozta haragja fegyvereit, mert a Seregek Atyjának dolga van a káldeusok földjén. ²⁶Törjetek rá minden irányból! Nyissátok ki magtárait! Hányjátok garmadába, mint a gabonahalmokat! Pusztítsátok el teljesen! Ne maradjon belőle semmi! ²⁷Öljétek le minden fiatal bikáját! Menjenek le a vágóhídra! Jaj nekik, mert eljött a napjuk, büntetésük ideje! ²⁸Figyeljetek! Menekülők és menekültek Babilon földjéről, akik a Sionra jönnek, hogy hirdessék Atyánk bosszúját, templomáért való bosszúállását. ²⁹Hívjatok íjászokat Babilon ellen, mindenkit, aki feszíti az íjat! Táborozzatok körülötte minden oldalon! Senki se meneküljön el! Fizessetek meg neki tettei szerint, tegyétek vele mindazt, amit ő tett! Mert Atyánkkal szemben kevélykedett, Izráel Szentjével szemben.

³⁰Ezért ifjai elesnek a terein, és minden katonája elnémul azon a napon – így szól Atyánk. ³¹Íme, ellened fordulok, te kevély – így szól a Seregek Atyja –, mert eljött a napod, az idő, amikor megbüntetlek. ³²A kevély megbotlik és elesik, és nem lesz, aki felemelje. Tüzet gyújtok városaiban, és megemészt körülötte mindent. ³³Ezt mondja a mennyei seregek Atyja: Elnyomás alatt vannak Izráel fiai, és velük együtt Júda fiai is. Mindazok, akik foglyul ejtették őket, erősen fogják, nem akarják elengedni őket.

³⁴Megváltójuk erős, a mennyei seregek Atyja a neve. Bizonyosan megvédi ügyüket, hogy nyugalmat hozzon a földnek, de nyugtalanságot azoknak, akik Babilonban laknak.

³⁵Kard a babiloniak ellen – így szól Atyánk –, és azok ellen, akik Babilonban laknak, a fejedelmei és a bölcsei ellen! ³⁶Kard a hamis próféták ellen, és bolonddá lesznek! Kard a harcosai ellen, és összetörnek! ³⁷Kard a lovai és a harci szekerei ellen, és a közöttük lévő minden idegen harcos ellen, és olyanokká lesznek, mint az asszonyok! Kard a kincsei ellen, és kifosztják őket! ³⁸Aszály a vizeire, és kiszáradnak! Mert bálványok földje az, és rettenetes bálványaikért eszüket vesztik. ³⁹Ezért pusztai vadak és hiénák laknak majd ott, és struccok laknak benne. Soha többé nem lakják, nem lesz lakott nemzedékről nemzedékre. ⁴⁰Ahogy Atyánk elpusztította Sodomát és Gomorát és a szomszédos városaikat – így szól Atyánk –, úgy nem lakik ott senki, egyetlen ember sem tartózkodik benne. ⁴¹Nézd, sereg jön észak felől, nagy nemzet és sok király indul el a föld legtávolabbi részeiről. ⁴²Íjat és dárdát ragadnak, kegyetlenek, és nem irgalmaznak. Hangjuk zúg, mint a tenger, lovakon vágtatnak, harcra felsorakozva ellened, mint egy harcos, Babilon leánya. ⁴³Babilon királya meghallotta a hírt róluk, és lehanyatlott a keze. Szorongás fogta el, gyötrelem, mint a vajúdó asszonyt. ⁴⁴Nézd, ahogy az oroszlán feljön a Jordán sűrűjéből az állandó legelőre, egy pillanat alatt elűzöm Babilont a földjéről, és azt rendelem fölé, akit kiválasztok. Mert ki hasonló hozzám? Ki idézhet meg engem? És melyik pásztor állhat meg előttem?

⁴⁵Ezért halljátok meg Atyánk tervét, amelyet Babilon ellen szőtt, és szándékait, amelyeket a babiloniak földje ellen alkotott: Bizony, elhurcolják a nyáj kicsinyeit, bizony, megborzad legelőjük a sorsukon. ⁴⁶Babilon elfoglalásának hangjától megrendül a föld, és kiáltása hallatszik a nemzetek között.