A fáraó nyugtalan álma
A fáraó tehenekről és kalászokról álmodik, és senki sem tudja megfejteni. Józsefet sietve kihozzák a tömlöcből; ő Atyánknak tulajdonítja a választ, aztán tervet is ajánl: hét éven át tegyék félre a termés ötödét. Egyetlen reggel alatt fogolyból kormányzó lesz.
41 1Két teljes esztendő elteltével a fáraó álmot látott: a Nílus partján állt. 2A Nílusból hét szép és kövér tehén jött fel, és legelni kezdett a nádasban. 3Utánuk másik hét tehén jött fel a Nílusból, csúnyák és soványak, és megálltak az előbbiek mellett a Nílus partján. 4A csúnya, sovány tehenek megették a hét szép, kövér tehenet. Ekkor a fáraó felébredt. 5Majd újra elaludt, és másodszor is álmot látott: hét teli és szép kalász nőtt egy száron. 6Azután hét vékony és a keleti széltől perzselt kalász sarjadt utánuk. 7A vékony kalászok elnyelték a hét teli, duzzadt kalászt. Ekkor a fáraó felébredt, és látta, hogy álom volt. 8Reggel nyugtalan volt a lelke, ezért elküldött, és hívatta Egyiptom összes jósát és minden bölcsét. A fáraó elmondta nekik az álmait, de senki sem tudta megfejteni azokat neki.
9Ekkor a főpohárnok így szólt a fáraóhoz: „Ma meg kell emlékeznem a vétkeimről. 10A fáraó megharagudott a szolgáira, és őrizetbe vetett engem a testőrparancsnok házában, a fősütőmesterrel együtt. 11Egy éjszaka álmot láttunk, ő is, én is, és mindegyik álomnak megvolt a maga jelentése. 12Volt velünk egy héber ifjú, a testőrparancsnok szolgája. Elmondtuk neki az álmainkat, ő pedig megfejtette mindkettőnkét a maga jelentése szerint. 13És ahogyan megfejtette nekünk, úgy is történt: engem visszahelyeztek a tisztségembe, a másikat pedig felakasztották.”
14A fáraó elküldött Józsefért, és sietve kihozták a börtönből. Megborotválkozott, ruhát váltott, és a fáraó elé járult. 15A fáraó ezt mondta Józsefnek: „Álmot láttam, és senki sem tudja megfejteni. Rólad pedig azt hallottam, hogy ha meghallasz egy álmot, meg tudod fejteni.”
16„Ezt magamtól nem tehetem meg” – felelte József. „Atyánk ad majd a fáraónak kedvező választ.”
17Ekkor a fáraó így szólt Józsefhez: „Álmomban a Nílus partján álltam. 18A Nílusból hét kövér és szép tehén jött fel, és legelni kezdett a nádasban. 19Azután másik hét tehén jött fel utánuk, nyomorúságosak, nagyon csúnyák és soványak — olyanokat még sohasem láttam egész Egyiptom földjén. 20A sovány, csúnya tehenek megették az első hét kövér tehenet. 21De miután megették azokat, semmi sem látszott rajtuk, mert éppoly rútak maradtak, mint azelőtt. Ekkor felébredtem. 22Majd álmomban azt láttam, hogy hét teli és szép kalász nő egy száron. 23Utánuk pedig hét összeaszott, vékony és a keleti széltől perzselt kalász sarjadt. 24A vékony kalászok elnyelték a hét szép kalászt. Elmondtam ezt a jósoknak, de senki sem tudta megmagyarázni nekem.”
25József ezt mondta a fáraónak: „A fáraó álma egy és ugyanaz: Atyánk tudtára adta a fáraónak, hogy mit készül tenni. 26A hét szép tehén hét esztendő, és a hét szép kalász is hét esztendő; egy és ugyanaz az álom. 27A hét sovány és csúnya tehén, amely utánuk jött fel, szintén hét esztendő, és a hét üres, a keleti széltől perzselt kalász az éhínség hét esztendeje. 28Erről beszéltem a fáraónak: Atyánk megmutatta a fáraónak, hogy mit készül tenni. 29Hét esztendő következik, amelyben nagy bőség lesz egész Egyiptom földjén. 30Azután az éhínség hét esztendeje következik, és feledésbe merül minden bőség Egyiptomban, az éhínség pedig megemészti az országot. 31A bőségre nem is emlékeznek majd az országban az utána jövő éhínség miatt, olyan súlyos lesz az. 32Az pedig, hogy a fáraó álma kétszer is megismétlődött, azt jelenti, hogy Atyánk szilárdan elhatározta ezt a dolgot, és Atyánk hamarosan végre is hajtja.
33Most azért keressen a fáraó egy értelmes és bölcs embert, és állítsa őt Egyiptom földje fölé. 34Intézkedjék a fáraó, és rendeljen felügyelőket az ország fölé, és szedesse be Egyiptom termésének ötödét a bőség hét esztendejében. 35Gyűjtsenek össze minden élelmet ezekben a jó esztendőkben, amelyek jönnek, halmozzanak fel gabonát a fáraó felügyelete alatt, és tartsák készletben a városokban élelmül, azután őrizzék meg. 36Ez az élelem tartalékul szolgál majd az országnak az éhínség hét esztendejére, amely Egyiptom földjére jön, hogy az ország el ne pusztuljon az éhínségtől.”
Bölcs terv a következő évekre
37Ez a terv tetszett a fáraónak és minden szolgájának. 38A fáraó ezt mondta szolgáinak: „Találhatunk-e ehhez hasonló embert, akiben benne van Isten Lelke?” 39Majd ezt mondta a fáraó Józsefnek: „Mivel Isten mindezt tudtodra adta, nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember. 40Te leszel a házam fölött, és egész népem a szavadra hallgat; csak a trónnal leszek nagyobb nálad.” 41Azután ezt mondta a fáraó Józsefnek: „Nézd, egész Egyiptom földje fölé állítottalak.”
42A fáraó lehúzta a pecsétgyűrűt a kezéről, és József kezére húzta, fehér gyolcsba öltöztette, és aranyláncot tett a nyakába. 43A második kocsiján vitette körül Józsefet, és ezt kiáltották előtte: „Térdre!” Így állította őt egész Egyiptom földje fölé. 44Ezt mondta a fáraó Józsefnek: „Én vagyok a fáraó, de nélküled senki sem mozdíthatja a kezét vagy a lábát egész Egyiptom földjén.” 45A fáraó a Cáfenat-Panéah nevet adta Józsefnek, és feleségül adta hozzá Ászenatot, Pótiferának, Ón papjának a leányát. József pedig bejárta Egyiptom földjét. a a v45 Ón jelentős egyiptomi város és a napkultusz központja volt — a görögök Heliopolisznak nevezték, a mai Kairó közelében.
46József harmincéves volt, amikor a fáraó, Egyiptom királya előtt állt. Azután eltávozott a fáraó elől, és bejárta egész Egyiptom földjét. 47A bőség hét esztendejében a föld bőségesen termett. 48Összegyűjtött minden élelmet a hét esztendő alatt, amely Egyiptomban volt, és a városokban halmozta fel; minden városban a körülötte fekvő mezők termését raktározta el. 49József annyi gabonát halmozott fel, mint a tenger homokja; olyan sokat, hogy abbahagyta a számlálást, mert megszámlálhatatlan volt. 50Mielőtt eljött az éhínség esztendeje, két fia született Józsefnek Ászenattól, Pótiferának, Ón papjának a leányától. 51Az elsőszülöttet Manassénak nevezte el József: „Mert Atyánk elfeledtette velem minden gyötrelmemet és apám egész házát.” b b v51 A Manassé név jelentése: „feledtető”. 52A másodikat Efraimnak nevezte el: „Mert Atyánk termékennyé tett engem nyomorúságom földjén.” c c v52 Az Efraim név jelentése: „termékeny”.
53Azután véget ért a bőség hét esztendeje, amely Egyiptom földjén volt. 54És elkezdődött az éhínség hét esztendeje, ahogyan József megmondta. Éhínség lett minden országban, de egész Egyiptom földjén volt kenyér. 55De amikor egész Egyiptomban is éhínség lett, a nép kenyérért kiáltott a fáraóhoz. A fáraó pedig ezt mondta minden egyiptominak: „Menjetek Józsefhez, és tegyétek, amit mond nektek.” 56Amikor az éhínség elterjedt az egész országban, József megnyitotta mindazokat a raktárakat, és gabonát adott el az egyiptomiaknak, mert súlyos volt az éhínség Egyiptomban. 57És az egész föld Egyiptomba jött, hogy gabonát vásároljon Józseftől, mert elhatalmasodott az éhínség az egész földön.