Az ige Jóelhez érkezik
Pusztító sáskajárás válik az ÚR eljövendő napjának képévé — és sürgető hívássá a visszatérésre. Az Atya nem megszaggatott ruhát kér, hanem hozzá forduló szívet.
1 1Atyánk igéje, amely Jóelhez, Petúél fiához érkezett. a a v1 A próféták maguk nevezték Atyának — Ézsaiás 63:16, Jeremiás 31:9, Malakiás 2:10 —, ezért az FHB itt „Atyánknak” fordítja a JHVH nevet, azt tükrözve, amit ők kijelentettek. 2Halljátok ezt, ti vének, figyeljetek mind, akik ezen a földön éltek! Történt-e ilyen a ti napjaitokban, vagy atyáitok napjaiban? 3Mondjátok el gyermekeiteknek, gyermekeitek pedig mondják el az ő gyermekeiknek, azok gyermekei pedig a következő nemzedéknek. 4Amit meghagyott a rágó sáska, megette a rajzó sáska, amit meghagyott a rajzó sáska, megette a szökellő sáska, és amit meghagyott a szökellő sáska, megette a pusztító sáska. b b v4 A négy szó a sáskák egymást követő hullámait vagy fajtáit nevezi meg; a héber egymásra halmozza őket, hogy a teljes pusztulást érzékeltesse — amit az egyik hullám meghagyott, azt felemésztette a következő. 5Ébredjetek, részegesek, és sírjatok, jajgassatok mind, akik bort isztok, az édes bor miatt, mert elvétetett az ajkatoktól.
6„Mert egy nép tört földemre, hatalmas és megszámlálhatatlan; fogai oroszlán fogai, és nőstény oroszlán agyarai vannak neki. 7Elpusztította szőlőmet, és összetörte fügefámat; lehántotta a kérgüket és eldobta, ágaik csupaszon és fehéren maradtak.”
8Jajgass, mint a gyászruhát öltött szűz ifjúkori férjéért. 9Az ételáldozat és az italáldozat elvétetett Atyánk házától; gyászolnak a papok, Atyánk szolgái. c c v9 Az „Atyánk háza” a többi angol fordítás „az Úr háza” kifejezését váltja fel, hogy visszanyerje a kapcsolati jelentést — Isten háza az Atya otthona. 10Elpusztult a mező, gyászol a föld; mert elpusztult a gabona, kiszáradt az újbor, elfogyott az olaj. 11Szégyenkezzetek, földművesek, jajgassatok, szőlősgazdák, a búza és az árpa miatt, mert elveszett a mező aratása. 12Kiszáradt a szőlő, és elhervadt a fügefa; a gránátalma, a pálma és az alma – a mező minden fája kiszáradt. Bizony elhervadt az öröm minden ember elől.
Térjetek vissza Atyátokhoz
13Öltsetek gyászruhát és gyászoljatok, ti papok, jajgassatok, ti oltár szolgái. Jöjjetek, töltsétek gyászruhában az éjszakát, Atyám szolgái, mert az ételáldozat és az italáldozat megvonatott Atyátok házától. 14Hirdessetek böjtöt, hívjatok össze szent gyülekezetet! Gyűjtsétek össze a véneket és mind, akik a földön laknak, Atyánk házába, és kiáltsatok Atyánkhoz! 15Jaj annak a napnak! Mert közel van Atyánk napja, és eljön, mint pusztulás a Mindenhatótól. d d v15 Más fordítások „az Úr napjának” olvassák. Az FHB megnevezi a Személyt, akié ez a nap: Atyánkat, aki eljön, hogy megvédje és helyreállítsa gyermekeit. 16Nem vétetett-e el az eledel a szemünk láttára – az öröm és a vígság eltűnt Atyánk házából? 17Elszáradtak a magvak a kiszáradt föld alatt; elhagyatottak a magtárak, leomlottak a csűrök, mert kiszáradt a gabona. 18Hogy nyög a jószág! A marhacsordák zavartan bolyonganak, mert nincs legelőjük; még a juhnyájak is szenvednek. 19Hozzád kiáltok, Atyánk, mert tűz emésztette meg a legelőket a pusztában, és láng perzselte fel a mező minden fáját. 20Még a vadállatok is hozzád kiáltanak, mert kiszáradtak a patakok, és tűz emésztette meg a puszta legelőit.
