Térj haza Atyádhoz!
Az utolsó fejezet a hívás. Térjetek vissza kész szavakkal, ismerjétek el, hogy Asszíria és a lovak nem menthetnek meg, ne nevezzétek többé istennek a kézzel készített dolgokat. Atyánk megígéri, hogy ingyen szereti őket, olyan lesz számukra, mint a harmat, és nyíltan kimondja, hogy gyümölcsük tőle van.
14 1Térj vissza, Izráel, Atyádhoz, mert bűneid miatt buktál el!
2Térjetek vissza Atyánkhoz kész szavakkal, és mondjátok neki: „Vedd el minden vétkünket, és fogadj el minket kegyelmesen, hogy felajánlhassuk ajkunk gyümölcsét. 3Asszíria nem szabadít meg minket, nem ülünk lóra. Nem mondjuk többé »isteneinknek« kezünk alkotását, mert nálad talál atyai irgalmat az árva.”
4„Meggyógyítom hűtlenségüket, önként szeretem őket, mert elfordult tőlük a haragom. a a v4 Hóseás ott zárul, ahová az Atya mindig is el akarta vezetni gyermekeit: meggyógyítva és önként szeretve — nem azért, mert kiérdemelték, hanem mert a szíve hazafelé fordult. 5Harmat leszek Izráelnek: virágba borul, mint a liliom, és gyökeret ereszt, mint a Libánon cédrusai. 6Hajtásai szétterjednek, ékessége olyan lesz, mint az olajfáé, illata, mint a Libánon cédrusaié. 7Visszatérnek, és árnyékomban laknak, kivirulnak, mint a gabona, és virágoznak, mint a szőlő, hírük olyan lesz, mint a libánoni bor. 8Efraim, mi közöm nekem már a bálványokhoz? Én hallgatlak meg, és én vigyázok rád. Olyan vagyok, mint a zöldellő ciprus; tőlem származik a gyümölcsöd.”
9Aki bölcs, értse meg ezeket, aki értelmes, ismerje meg azokat! Mert Atyánk útjai egyenesek, az igazak járnak rajtuk, a lázadók pedig elbuknak rajtuk.