Ruth 1 FHB Father's Heart Bible™

1 ¹Abban az időben, amikor a bírák bíráskodtak, éhínség támadt az országban, és a júdai Betlehemből egy ember elment feleségével és két fiával, hogy egy ideig jövevényként Móáb mezején lakjék. ²Az embert Eliméleknek hívták, feleségét Naominak, két fiát pedig Mahlónnak és Kiljónnak. Efrátaiak voltak, a júdai Betlehemből. Elmentek Móáb mezejére, és ott letelepedtek. ³Majd meghalt Elimélek, Naomi férje, és az asszony ott maradt két fiával. ⁴Fiai móábi nőket vettek feleségül, Orpát és Ruthot, és ott laktak mintegy tíz évig. ⁵Azután meghalt Mahlón és Kiljón is, és az asszony egyedül maradt, két gyermeke és a férje nélkül.

Ruth rendíthetetlen ragaszkodása

⁶Móáb mezején hallotta meg Naomi, hogy Atyánk meglátogatta népét, és kenyeret adott nekik, ezért elindult két menyével együtt, hogy visszatérjen onnan. ⁷Elhagyta tehát azt a helyet, ahol élt, és két menye is vele tartott. Útnak indultak, hogy visszatérjenek Júda földjére. ⁸Naomi ezt mondta két menyének: „Menjetek, térjen vissza mindegyikőtök az anyja házába! Bánjon veletek Atyánk szeretettel, ahogyan ti is bántatok a halottakkal és velem. ⁹Adjon nektek Atyánk nyugalmat, mindegyikőtöknek egy másik férj házában!” Azután megcsókolta őket, ők pedig hangos sírásra fakadtak.

¹⁰De ők ezt mondták neki: „Nem, mi veled együtt térünk vissza a te népedhez.”

¹¹Naomi így szólt: „Térjetek vissza, leányaim! Miért jönnétek velem? Van-e még fiú a méhemben, aki a férjetek lehetne? ¹²Térjetek vissza, leányaim, menjetek, mert én már túl öreg vagyok ahhoz, hogy férjhez menjek. És ha azt mondanám is, hogy van még reménységem, sőt ha még ma éjjel férjhez mennék, és fiakat szülnék is, ¹³vajon megvárnátok-e, amíg felnőnek? Elzárkóznátok-e miattuk a férjhezmeneteltől? Nem, leányaim! Az én sorsom sokkal keserűbb a tiéteknél, mert Atyánk keze sújtott le rám.”

¹⁴Erre ismét hangos sírásra fakadtak. Azután Orpá megcsókolta az anyósát, és búcsút vett tőle, Ruth azonban ragaszkodott hozzá. ¹⁵Naomi ekkor ezt mondta: „Nézd, a sógornőd visszatért népéhez és isteneihez. Térj vissza te is a sógornőddel!”

¹⁶Ruth így felelt: „Ne kényszeríts, hogy elhagyjalak, és visszaforduljak tőled! Mert ahová te mégy, odamegyek, és ahol te megszállsz, ott szállok meg én is. Néped az én népem, és Istened az én Istenem. ^a a v16 Ruth fogadalma azok közé a kánoni fordulópontok közé tartozik, ahol egy pogány asszony Izráel Istenéhez köti magát – és rajta keresztül Atyánk egy móábi asszonyt sző bele abba a nemzetségbe, amely Dávidhoz és Jézushoz vezet. ¹⁷Ahol te meghalsz, ott halok meg én is, és ott temessenek el engem. Úgy büntessen meg Atyánk most és ezután is, hogy csakis a halál választhat el téged és engem egymástól!”

¹⁸Amikor Naomi látta, hogy Ruth erősen eltökélte, hogy vele megy, nem szólt többé hozzá.

¹⁹Így mentek tovább mindketten, amíg Betlehembe nem értek. Amikor megérkeztek Betlehembe, az egész város megmozdult miattuk, és az asszonyok ezt kérdezték: „Csakugyan Naomi ez?”

²⁰„Ne hívjatok engem Naominak!” – mondta. – „Hívjatok inkább Márának, mert a Mindenható nagyon megkeserítette az életemet. ^b b v20 A Naomi név jelentése „kellemes”, a Mára jelentése pedig „keserű”. Azért nevezi át magát, hogy a név megfeleljen annak a gyásznak, amelyet hazafelé hoz magával. ²¹Telve mentem el, de Atyánk üresen hozott vissza. Miért hívnátok hát Naominak, hiszen Atyánk megalázott engem, és a Mindenható hozott rám nyomorúságot?” ²²Így tért vissza Naomi, és vele együtt menye, a móábi Ruth is, aki Móáb mezejéről jött vele. Éppen az árpaaratás kezdetén érkeztek meg Betlehembe.