Hóseás 2 FHB Father's Heart Bible™

2 ¹Mondjátok fivéreiteknek: „Népem!”, nővéreiteknek pedig: „Irgalmat nyert!” ²Pereljetek anyátokkal, pereljetek – mert ő nem feleségem, és nem vagyok a férje –, hogy távolítsa el arcáról a paráznaságot, és keblei közül a hűtlenséget, ³különben mezítelenre vetkőztetem, és olyan meztelenül hagyom, mint amilyen születése napján volt; pusztává teszem, kiszikkadt földdé változtatom, és hagyom, hogy szomjan vesszen. ⁴Gyermekein nem könyörülök, mert a paráznaság gyermekei. ⁵Anyjuk paráználkodott; aki hordozta őket, gyalázatot művelt. Ezt mondta: „Szeretőim után megyek, akik kenyeremet és vizemet adják, gyapjúmat és lenemet, olajomat és italomat.”

⁶Ezért eltorlaszolom az útját tövisekkel; falat emelek köré, hogy ne találja ösvényeit. ⁷Szeretői után fut, de nem éri utol őket; keresi őket, de nem találja. Akkor ezt mondja: „Visszatérek első férjemhez, mert jobb dolgom volt akkor, mint most.” ⁸Nem ismerte fel, hogy én adtam neki a gabonát, a mustot és az olajat, én halmoztam el ezüsttel és arannyal – amit ők Baalra pazaroltak. ^a a v8 A többes szám harmadik személyre ('ők') való váltás a héber szöveget tükrözi – Izráel népe fogta a neki adott ajándékokat, és a Baal szolgálatára használta.

⁹Ezért visszaveszem gabonámat, amikor beérik, és mustomat a maga idejében; visszaveszem gyapjúmat és lenemet, amelyet mezítelensége befödésére adtam. ¹⁰Most feltárom szégyenét szeretői szeme láttára, és senki sem szabadítja ki a kezemből. ¹¹Véget vetek minden örömének – ünnepeinek, újholdjainak, szombatjainak, minden megszabott ünnepének. ¹²Elpusztítom szőlőtőit és fügefáit, amelyekről ezt mondta: „Ez a bérem, amelyet szeretőim adtak nekem.” Bozóttá teszem őket, és felfalják a mező vadjai. ¹³Számon kérem tőle azokat a napokat, amikor a Baaloknak áldozott, amikor gyűrűkkel és ékszerekkel ékesítette magát, és szeretői után járt, rólam pedig megfeledkezett – így szól Atyánk.

¹⁴„Ezért íme, magamhoz édesgetem: a pusztába vezetem, és szívére beszélek. ¹⁵Ott visszaadom neki szőlőit, és az Ákór völgyét a reménység kapujává teszem. Ott majd úgy felel, mint ifjúsága napjaiban, mint azon a napon, amelyen feljött Egyiptom földjéről.” ^b b v15 Az Ákór völgye azt jelenti: „baj, nyomorúság” – egy régi kudarc helye, amelyet Atyánk éppen a reménységbe és a helyreállításba vezető kapuvá változtat.

¹⁶Azon a napon – így szól Atyánk – így hívsz majd engem: „férjem”, és nem hívsz többé így: „Baalom”. ^c c v16 Atyánk célja a bensőséges közelség, nem az uralom – hogy „férjemnek” szólítsák, ne „gazdámnak”. A „Baal” egyszerre volt az „úr, gazda” hétköznapi szava és annak a bálványnak a neve, amely után Izráel futott; Atyánk nem osztja meg többé a szívét ezzel a bálvánnyal. ¹⁷Kiveszem a Baalok nevét a szájából; soha többé nem emlegetik őket nevükön. ¹⁸Azon a napon szövetséget kötök a javukra a mező vadjaival, az ég madaraival és a földön csúszó-mászó állatokkal; kiirtom az íjat, a kardot és a háborút az országból, hogy mindnyájan biztonságban nyugodhassanak. ¹⁹Eljegyezlek magamnak örökre; eljegyezlek magamnak igazságban és igazságosságban, hűséges szeretetben és irgalomban. ²⁰Eljegyezlek magamnak hűségben, és megismered Atyádat.

²¹Azon a napon válaszolok – így szól Atyánk –, válaszolok az égnek, az pedig válaszol a földnek; ²²a föld pedig válaszol a gabonának, a mustnak és az olajnak, azok pedig válaszolnak Jezréelnek. ^d d v22 A Jezréel azt jelenti: „Isten vet”. A név, amely egykor szétszóratást és ítéletet jelzett, most ígéretté válik – Atyánk visszaülteti népét a földbe mint a sajátját. ²³Elültetem őt magamnak a földben. Megkönyörülök a „Nincs irgalom”-on, és ezt mondom a „Nem népem”-nek: „Gyermekeim vagytok!” Ők pedig ezt mondják: „Atyám vagy!” ^e e v23 A fordulat teljes: akiket egykor „Nem népem”-nek neveztek, most a gyermekei, és nem távoli istenségként, hanem Atyaként felelnek neki – ez az a kapcsolat, amely felé az egész könyv törekedett.