Galata 4 FHB Father's Heart Bible™

4 ¹Azt mondom: amíg az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a rabszolgától, pedig ura mindennek. ²Gyámok és gondnokok felügyelete alatt áll addig az időpontig, amelyet az apja előre meghatározott. ³Így mi is, amikor kiskorúak voltunk, rabszolgaságban éltünk a világ elemi erői alatt. ^a a v3 Az »elemi erők« azokat az alapvető lelki hatalmakat vagy uralkodó elveket jelentik, amelyek Krisztus eljövetele előtt irányították az emberi életet. ⁴Amikor pedig eljött az idő teljessége, Atyánk elküldte Fiát, aki asszonytól született, és a törvénynek alávetve született, ⁵hogy megváltsa azokat, akik a törvény alatt voltak, hogy elnyerjük a fiúságot. ^b b v5 A teljes fiúság helyreállítása: Atyánk megadja gyermekének a fiú teljes jogállását — teljes jogokat, teljes örökséget, teljes odatartozást. Nem valami távoli jogi megállapodás, hanem a család, amelyre teremtett minket.

⁶Mivel pedig fiak vagytok, Atyánk elküldte Fiának Lelkét a szívünkbe, aki ezt kiáltja: „Abbá, Atya!” ^c c v6 Az »Abbá« Jézus bensőséges kiáltása volt Atyánkhoz — az a név, amellyel a gyermek a legdrágább szülőjét szólítja. Fiának Lelke által Atyánk ugyanezt a kiáltást adja minden helyreállított fiú és leány ajkára.

⁷Így már nem vagy rabszolga, hanem fiú; ha pedig fiú, akkor Atyánk által örökös is.

Az Atya néven ismer téged

⁸Akkoriban, amikor nem ismertétek Atyánkat, olyanoknak szolgáltatok rabszolgaként, akik természetük szerint nem istenek. ⁹Most azonban, hogy megismertétek Atyánkat — vagy inkább, hogy Atyánk ismer titeket —, hogyan térhettek vissza újra az erőtlen és hitvány elemi erőkhöz? Újra a rabszolgáik akartok lenni? ¹⁰Napokat, hónapokat, évszakokat és éveket tartotok meg! ¹¹Féltelek titeket, hogy talán hiába fáradoztam értetek. ¹²Legyetek olyanok, mint én, testvéreim, mert én is olyan lettem, mint ti. Semmivel sem bántottatok meg. ¹³Tudjátok, hogy testi betegségem miatt hirdettem nektek először az evangéliumot, ¹⁴és bár állapotom próbatétel volt számotokra, nem vetettetek meg, és nem utasítottatok el. Sőt úgy fogadtatok, mint Atyánk angyalát — mint magát Krisztus Jézust. ¹⁵Hol van hát a ti áldásotok? Bizonyságot teszek róla, hogy ha lehetett volna, a szemeteket is kivájtátok és nekem adtátok volna. ¹⁶Hát most ellenségetek lettem azzal, hogy igazat mondok nektek? ¹⁷Buzgón keresik a kegyeteket, de nem jó szándékkal; ki akarnak zárni titeket, hogy aztán értük buzgólkodjatok. ¹⁸Jó dologért buzgólkodni mindenkor jó — nemcsak akkor, amikor köztetek vagyok.

¹⁹Gyermekeim, akikért újra vajúdom, amíg Krisztus kiformálódik bennetek. ²⁰Szeretnék most ott lenni nálatok, hogy más hangon szólhassak, mert tanácstalan vagyok felőletek.

Hágár és Sára: két szövetség

²¹Mondjátok meg nekem ti, akik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok, mit mond a törvény? ²²Mert az Írás azt mondja, hogy Ábrahámnak két fia volt: az egyik a rabszolganőtől, a másik a szabad asszonytól. ²³A rabszolganőtől való fia test szerint született, a szabad asszonytól való fia pedig az ígéret által. ²⁴Ezek képes beszédek: a két asszony két szövetséget jelképez. Az egyik a Sínai-hegyről való, és rabszolgaságra szül gyermekeket — ez Hágár. ²⁵Hágár az arábiai Sínai-hegyet jelképezi, és a mai Jeruzsálemnek felel meg, hiszen gyermekeivel együtt rabszolgaságban él. ²⁶A felső Jeruzsálem azonban szabad, és ő a mi anyánk.

²⁷Mert meg van írva: „Örülj, te meddő, aki nem szülsz; ujjongj és kiálts, aki nem vajúdsz; mert több gyermeke van az elhagyottnak, mint annak, akinek férje van.”

²⁸Ti pedig, testvéreim, Izsákhoz hasonlóan az ígéret gyermekei vagytok. ²⁹De ahogyan akkor a test szerint született fiú üldözte a Lélek szerint születettet, úgy van ez most is. ³⁰De mit mond az Írás? „Űzd el a rabszolganőt és a fiát, mert nem örökölhet a rabszolganő fia a szabad asszony fiával együtt.” ³¹Ezért, testvéreim, nem a rabszolganő gyermekei vagyunk, hanem a szabad asszonyéi.