2Mózes 2 FHB Father's Heart Bible™

2 ¹Egy Lévi házából való férfi elment, és feleségül vette Lévi egyik leányát. ²Az asszony teherbe esett, és fiút szült. Amikor látta, hogy egészséges, három hónapig rejtegette. ³Amikor már nem tudta tovább rejtegetni, szerzett egy papiruszkosarat, bekente szurokkal és gyantával, beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a nádas közé. ⁴A nővére pedig távolabb megállt, hogy lássa, mi történik vele. ⁵A fáraó leánya lement a Nílushoz fürdeni, szolgálói pedig a Nílus partján járkáltak. Meglátta a kosarat a nádas közt, és elküldte a szolgálóját, hogy hozza oda. ⁶Kinyitotta, és meglátta a gyermeket: egy síró kisfiút. Megesett rajta a szíve, és ezt mondta: „Ez a héber gyermekek közül való.”

⁷A gyermek nővére ekkor megkérdezte a fáraó leányát: „Hívjak-e egy héber asszonyt, aki szoptatja neked a gyermeket?”

⁸„Igen, menj!” – felelte a fáraó leánya. A leány pedig elment, és elhívta a gyermek anyját.

⁹A fáraó leánya ezt mondta neki: „Vidd magaddal ezt a gyermeket, és szoptasd nekem, én pedig megadom a béredet.” Az asszony magához vette a gyermeket, és szoptatta.

¹⁰A gyermek felnőtt, az asszony pedig elvitte a fáraó leányához, aki fiává fogadta. Mózesnek nevezte el, mert ezt mondta: „A vízből húztam ki.” ^a a v10 A Mózes név a »kihúzni« jelentésű szóra emlékeztet – arról a pillanatról kapta a nevét, amikor kiemelték a vízből.

Mózes a saját népe között

¹¹Azokban a napokban, amikor Mózes felnőtt, kiment népéhez, és látta nehéz kényszermunkájukat. Meglátott egy egyiptomit, aki egy hébert, az ő rokonát ütötte. ¹²Körülnézett, és amikor látta, hogy senki sincs ott, megölte az egyiptomit, és elrejtette a homokban.

¹³Másnap ismét kiment, és látta, hogy két héber férfi verekszik. Ekkor megkérdezte a vétkestől: „Miért ütöd a társadat?”

¹⁴Az így felelt: „Ki tett téged elöljáróvá és bíróvá felettünk? Talán engem is meg akarsz ölni, ahogy megölted az egyiptomit?” Mózes megijedt, és ezt gondolta: „Bizony, kitudódott a dolog.”

¹⁵A fáraó meghallotta ezt, és meg akarta öletni Mózest. Mózes azonban elmenekült a fáraó elől, letelepedett Midján földjén, és leült egy kút mellé.

¹⁶Midján papjának hét leánya volt. Ezek odajöttek, vizet merítettek, és megtöltötték a vályúkat, hogy megitassák apjuk nyáját. ¹⁷De odajöttek a pásztorok, és elkergették őket. Ekkor Mózes felállt, megvédte őket, és megitatta a nyájukat. ¹⁸Amikor hazatértek apjukhoz, Reúélhez, az megkérdezte: „Miért jöttetek ma ilyen korán?”

¹⁹Ők így feleltek: „Egy egyiptomi férfi mentett meg minket a pásztoroktól, sőt vizet is merített nekünk, és megitatta a nyájat.”

²⁰„Hol van hát?” – kérdezte leányaitól. „Miért hagytátok ott azt az embert? Hívjátok ide, hadd egyen velünk!”

²¹Mózes beleegyezett, hogy annál a férfinál marad, az pedig Mózeshez adta feleségül a leányát, Cippórát. ²²Az asszony fiút szült, Mózes pedig Gérsómnak nevezte el, mert ezt mondta: „Jövevény lettem idegen földön.” ^b b v22 A Gérsóm név a héber »jövevény ott« kifejezésre hasonlít – Mózes a saját életéről nevezte el a fiát, mert idegenként élt távol az otthonától.

²³Hosszú idő múltán meghalt Egyiptom királya. Izráel fiai pedig sóhajtoztak a szolgaság miatt, és kiáltottak. Kiáltásuk a szolgaságból felszállt Atyánkhoz. ²⁴Atyánk meghallotta sóhajtozásukat, és megemlékezett szövetségéről, amelyet Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött. ²⁵Atyánk rátekintett Izráel fiaira, és megértette őket.