Cselekedetek 15 FHB Father's Heart Bible™

15 ¹Némelyek lejöttek Júdeából, és így tanították a testvéreket: „Ha nem metélkedtek körül Mózes szokása szerint, nem üdvözülhettek.” ²Mivel Pál és Barnabás heves vitába és szóváltásba keveredett velük, a testvérek úgy döntöttek, hogy Pál, Barnabás és még néhányan közülük menjenek fel az apostolokhoz és a vénekhez Jeruzsálembe ebben a kérdésben. ³A gyülekezet útnak indította őket, ők pedig átutaztak Fönícián és Samárián, és elbeszélték a pogányok megtérését, nagy örömet szerezve ezzel minden testvérnek. ⁴Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, a gyülekezet, az apostolok és a vének fogadták őket, ők pedig beszámoltak mindarról, amit Atyánk cselekedett velük.

⁵De a farizeusok pártjából néhány hívő felállt, és ezt mondta: „Körül kell metélni őket, és meg kell parancsolni nekik, hogy tartsák meg Mózes törvényét.” ⁶Ekkor összegyűltek az apostolok és a vének, hogy megvizsgálják ezt az ügyet. ⁷Nagy vita után Péter felállt, és ezt mondta: „Testvéreim, ti tudjátok, hogy a kezdeti időkben Atyánk engem választott ki közületek, hogy a pogányok az én számból hallják az evangélium igéjét, és higgyenek. ⁸És Atyánk, aki ismeri a szívet, bizonyságot tett mellettük azzal, hogy nekik is megadta a Szentlelket, éppúgy, mint nekünk. ⁹Nem tett különbséget köztünk és közöttük, mert hit által megtisztította a szívüket. ¹⁰Miért kísértitek hát Atyánkat azzal, hogy olyan igát tesztek a tanítványok nyakába, amelyet sem atyáink, sem mi nem tudtunk elhordozni? ¹¹Mi azonban hisszük, hogy az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk, éppúgy, mint ők.”

¹²Ekkor az egész sokaság elnémult, és hallgatta Barnabást és Pált, amint elbeszélték, milyen jeleket és csodákat tett Atyánk általuk a pogányok között. ¹³Miután beszédüket befejezték, Jakab szólalt meg: „Testvéreim, hallgassatok meg engem! ¹⁴Simeon elbeszélte, hogyan látogatta meg Atyánk először a népeket, és hogyan szerzett közülük népet a maga nevének. ^a a v14 A Simeon Péter héber neve – ugyanaz az apostol, aki a 7. versben szólt. ¹⁵És ezzel egyeznek a próféták szavai, amint meg van írva:

¹⁶„»Ezután visszatérek, és újraépítem Dávid sátrát, amely leomlott; újraépítem a romjait, és helyreállítom azt, ^b b v16 Amikor Jakab azt mondja, hogy Atyánk újraépíti „Dávid leomlott sátrát”, a Jézusban megvalósult helyreállításra mutat rá, aki a megígért Dávid fia, és aki minden nép előtt megnyitja a családot.

¹⁷hogy a többi ember is keresse Atyánkat, és mindazok a pogányok, akiket az én nevemről neveztek el, így szól Atyánk, aki ezeket cselekszi, ¹⁸amelyek öröktől fogva ismeretesek.«

¹⁹Ezért úgy ítélem, hogy ne háborgassuk azokat a pogányokat, akik Atyánkhoz térnek, ²⁰hanem írjuk meg nekik, hogy tartózkodjanak a bálványok által beszennyezett dolgoktól, a paráznaságtól, a megfulladt állatok húsától és a vértől. ²¹Mert Mózest régi nemzedékek óta hirdetik minden városban, hiszen felolvassák a zsinagógákban minden szombaton.”

Levél pogány testvéreinknek

²²Ekkor az apostolok, a vének és az egész gyülekezet úgy döntöttek, hogy férfiakat választanak ki maguk közül, és elküldik őket Antiókhiába Pállal és Barnabással: Júdást, akit Barsabbásnak hívtak, és Szilászt, akik vezető emberek voltak a testvérek között. ²³Ezt a levelet küldték velük: „Az apostolok és a vének, a ti testvéreitek, az Antiókhiában, Szíriában és Kilikiában élő pogány testvéreknek: üdvözlet!

²⁴Mivel hallottuk, hogy közülünk némelyek szavaikkal megzavartak titeket, és felkavarták a szíveteket, pedig mi nem adtunk nekik ilyen utasítást, ²⁵egyhangúlag úgy döntöttünk, hogy férfiakat választunk, és elküldjük őket hozzátok szeretett Barnabásunkkal és Pálunkkal, ²⁶olyan emberekkel, akik életüket tették kockára a mi Urunk, Jézus Krisztus nevéért. ²⁷Elküldtük tehát Júdást és Szilászt, akik maguk is élőszóval mondják majd el nektek ugyanezt. ²⁸Úgy döntött a Szentlélek és mi is, hogy ne rakjunk rátok több terhet a szükséges dolgoknál: ²⁹tartózkodjatok a bálványáldozati ételtől, a vértől, a megfulladt állatok húsától és a paráznaságtól. Ha ezektől megőrzitek magatokat, jól teszitek. Legyetek egészségben!”

³⁰Őket tehát útnak indították, ők pedig lementek Antiókhiába, összehívták a gyülekezetet, és átadták a levelet. ³¹Amikor felolvasták, megörültek a bátorításnak. ³²Júdás és Szilász pedig, akik maguk is próféták voltak, sok beszéddel bátorították és erősítették a testvéreket. ³³Miután eltöltöttek ott egy kis időt, a testvérek békességgel bocsátották el őket azokhoz, akik elküldték őket. ^c c v33 A legrégibb kéziratokban nincs itt 34. vers; a későbbi másolatok hozzáteszik: „Szilász azonban úgy döntött, hogy ott marad.” ³⁵Pál és Barnabás pedig Antiókhiában maradt, és sok másokkal együtt tanították és hirdették az Úr igéjét.

Pál és Barnabás elválik egymástól

³⁶Néhány nap múlva Pál ezt mondta Barnabásnak: „Térjünk vissza, és látogassuk meg a testvéreket minden városban, ahol hirdettük az Úr igéjét, és nézzük meg, hogy s mint vannak!” ³⁷Barnabás magával akarta vinni Jánost is, akit Márknak hívtak. ³⁸Pál azonban úgy látta jónak, hogy ne vigyék magukkal azt, aki Pamfíliában elhagyta őket, és nem ment velük a munkára. ³⁹Olyan éles lett köztük a nézeteltérés, hogy különváltak egymástól: Barnabás magához vette Márkot, és Ciprusba hajózott, ⁴⁰Pál pedig Szilászt választotta, és útra kelt, miután a testvérek az Úr kegyelmére bízták. ⁴¹Bejárta Szíriát és Kilikiát, és erősítette a gyülekezeteket.