Bírák 6 FHB Father's Heart Bible™

6 ¹Izráel azt tette, amit rossznak lát Atyánk, ezért Atyánk Midján kezébe adta őket hét évre. ²Midján keze ránehezedett Izráelre, ezért Izráel fiai rejtekhelyeket készítettek maguknak a hegyekben: barlangokat és hegyi erődöket. ³Valahányszor Izráel vetett, Midján, Amálék és a keleti népek rátörtek. ⁴Tábort ütöttek ellenük, és egészen Gázáig elpusztították a föld termését, nem hagytak Izráelnek ennivalót, sem juhot, sem ökröt, sem szamarat. ⁵Jószágaikkal és sátraikkal vonultak fel, úgy özönlöttek, mint a sáskák; ők is, tevéik is megszámlálhatatlanok voltak, és rátörtek a földre, hogy elpusztítsák. ⁶Így Izráel igen nagy nyomorúságba jutott Midján miatt, és Izráel fiai segítségért kiáltottak Atyánkhoz.

⁷Amikor Izráel fiai segítségért kiáltottak Atyánkhoz Midján miatt,

⁸Atyánk prófétát küldött Izráelhez, aki ezt mondta: „Ezt mondja Atyánk, Izráel Istene: Én hoztalak fel benneteket Egyiptomból, a szolgaság házából. ⁹Megmentettelek benneteket Egyiptomból és minden elnyomótok kezéből; kiűztem őket előletek, és nektek adtam a földjüket. ¹⁰Ezt mondtam nektek: Én vagyok a ti Atyátok; ne féljétek az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok. De ti nem hallgattatok a szavamra.”

¹¹Atyánk angyala eljött, és leült a cserfa alá Ofrában, amely az Abíezer nemzetségéből való Jóásé volt, miközben a fia, Gedeon a borsajtóban csépelte a búzát, hogy elrejtse Midján elől.

¹²Atyánk angyala megjelent neki, és ezt mondta: „Veled van Atyánk, erős vitéz!”

¹³Gedeon így felelt neki: „Kérlek, uram, ha velünk van Atyánk, miért ért minket mindez? Hol vannak mindazok a csodái, amelyekről atyáink beszéltek nekünk, ezt mondva: »Nemde Egyiptomból hozott fel minket?« Most pedig elhagyott minket Atyánk, és Midján kezébe adott.”

¹⁴Atyánk feléje fordult, és ezt mondta: „Menj el ezzel az erőddel, és szabadítsd meg Izráelt Midján kezéből! Nemde én küldelek?”

¹⁵Ő pedig ezt mondta: „Kérlek, Uram, Atyám, hogyan szabadítsam meg Izráelt? Íme, az én nemzetségem a leggyengébb Manasséban, én pedig a legkisebb vagyok apám házában.”

¹⁶Atyánk ezt mondta neki: „De én veled leszek, és úgy megvered Midjánt, mintha csak egy ember volna.”

¹⁷Gedeon így felelt: „Ha kegyelmet találtam előtted, adj nekem egy jelet, hogy valóban te beszélsz velem.

¹⁸Kérlek, ne menj el innen, amíg vissza nem térek hozzád, és ki nem hozom az áldozati ajándékomat, hogy eléd tegyem.” Ő ezt mondta: „Itt maradok, amíg visszatérsz.”

¹⁹Gedeon bement, elkészített egy kecskegidát, és kovásztalan kenyeret sütött mintegy húsz liter lisztből, a húst egy kosárba tette, a levét pedig egy fazékba, majd kivitte hozzá a cserfa alá, és felajánlotta.

²⁰Atyánk angyala ezt mondta neki: „Vedd a húst és a kovásztalan kenyeret, tedd erre a sziklára, a levét pedig öntsd ki!” Ő pedig így tett.

²¹Atyánk angyala kinyújtotta a kezében lévő bot végét, és megérintette a húst meg a kovásztalan kenyeret. Ekkor tűz csapott fel a sziklából, és megemésztette a húst meg a kovásztalan kenyeret, Atyánk angyala pedig eltűnt a szeme elől.

²²Amikor Gedeon felismerte, hogy Atyánk angyala volt, így szólt: „Jaj nekem, Uram, Atyám! Hiszen színről színre láttam a te angyalodat!”

²³De Atyánk ezt mondta neki: „Békesség neked! Ne félj, nem halsz meg!”

²⁴Gedeon oltárt épített ott Atyánknak, és így nevezte el: „Atyánk a Békesség”. Ott áll még ma is az abíezeriek Ofrájában. ^a a v24 Gedeon ezt az oltárt „Atyánk a Békesség” névvel nevezte el — emlékezetül arra a békességre, amelyet Atyánk mondott ki fölötte, amikor rettegett, hogy meghal, mert látta őt.

²⁵Azon az éjszakán Atyánk ezt mondta neki: „Fogd apád bikáját, a második, hétesztendős bikát, rombold le apád Baal-oltárát, és vágd ki a mellette álló Asérá-oszlopot! ²⁶Azután építs szabályos oltárt nekem, a te Atyádnak, ennek az erődnek a tetején! Fogd a második bikát, és áldozd fel égőáldozatul a kivágott Asérá-oszlop fáján!”

²⁷Gedeon maga mellé vett tíz szolgát, és úgy tett, ahogyan Atyánk mondta neki. Mivel azonban félt a családjától és a város embereitől, nem merte ezt nappal megtenni, ezért éjjel tette.

²⁸Amikor a város emberei korán reggel fölkeltek, látták, hogy Baal oltára le van rombolva, a mellette álló Asérá-oszlop ki van vágva, a második bikát pedig feláldozták a frissen épített oltáron. ²⁹Ekkor ezt kérdezték egymástól: „Ki tette ezt?” Miután utánajártak és kérdezősködtek, ezt a választ kapták: „Gedeon, Jóás fia tette ezt.”

³⁰A város emberei ekkor ezt mondták Jóásnak: „Hozd ki a fiadat, meg kell halnia, mert lerombolta Baal oltárát, és kivágta a mellette álló Asérá-oszlopot!” ³¹De Jóás ezt mondta mindazoknak, akik ellene fordultak: „Ti akartok Baal ügyében perelni? Ti akarjátok megmenteni? Aki perel érte, haljon meg reggelig! Ha isten ő, hadd védje meg magát, hiszen valaki lerombolta az oltárát!” ³²Azon a napon nevezték el Gedeont Jerubbaalnak — vagyis „Pereljen vele Baal!” —, mert lerombolta Baal oltárát.

³³Egész Midján, Amálék és a keleti népek összefogtak, átkeltek, és tábort ütöttek a Jezréel völgyében. ³⁴Ekkor Atyánk Lelke szállta meg Gedeont, aki megfújta a kürtöt, és az abíezeriek sorakoztak mögé. ³⁵Követeket küldött szét egész Manasséban, akik szintén köréje gyűltek, meg Ásérba, Zebulonba és Naftáliba, és ők is fölvonultak, hogy találkozzanak velük.

³⁶Gedeon ezt mondta Atyánknak: „Ha valóban megszabadítod Izráelt az én kezem által, ahogyan megígérted, ³⁷íme, egy gyapjúfürtöt teszek ki a szérűre. Ha csak a gyapjún lesz harmat, az egész föld pedig száraz marad, akkor tudni fogom, hogy az én kezem által szabadítod meg Izráelt, ahogyan megmondtad.”

³⁸Úgy is lett. Amikor másnap korán reggel fölkelt, kinyomkodta a gyapjút, és harmatot facsart belőle: egy egész csésze vizet.

³⁹Majd ezt mondta Gedeon Atyánknak: „Ne haragudj rám, hadd szóljak még egyszer! Hadd tegyek próbát még egyszer a gyapjúval: most csak a gyapjú maradjon száraz, az egész földön pedig legyen harmat!”

⁴⁰Atyánk úgy is tett azon az éjszakán. Csak a gyapjú maradt száraz, az egész földet pedig harmat borította.