Atyánk kiválaszt háromszáz embert

Mivel egy nagy sereg láttán Izrael azzal dicsekedhetne, hogy a saját keze mentette meg, Atyánk Gedeon ezreit háromszázra apasztja a félelem alapján és aszerint, hogyan isznak a férfiak. Gedeon kihallgatja egy ellenség álmát, leborul, és kürtökkel meg fáklyákkal győz, miközben a tábor önmaga ellen fordítja kardját.

7. fejezet.

Jerubbaal (Gedeon) és egész népe korán felkelt, és tábort vert a Haród-forrásnál; Midján tábora pedig tőlük északra volt, a Móré-dombnál, a völgyben.

Atyánk ezt mondta Gedeonnak: „Túl sok veled a nép ahhoz, hogy a kezükbe adjam Midjánt. Különben Izráel így kérkedne velem szemben: »Az én kezem szabadított meg engem.« Most pedig hirdesd ki a népnek: »Aki fél és retteg, forduljon vissza, és hagyja el a Gileád hegyét.«” Huszonkétezren visszafordultak, tízezren pedig ott maradtak.

Atyánk ezt mondta Gedeonnak: „Még mindig túl sok a nép. Vezesd le őket a vízhez, ott majd megrostálom őket neked. Akiről azt mondom, hogy veled menjen, az menjen; akiről pedig azt mondom, hogy ne menjen veled, az ne menjen.” Levezette a népet a vízhez, és Atyánk ezt mondta Gedeonnak: „Különíts el mindenkit, aki a nyelvével nyaldossa a vizet, ahogyan a kutya; és tégy ugyanígy mindenkivel, aki letérdel inni.”

Háromszázan nyaldosták a vizet, kezükből a szájukhoz emelve; a többiek pedig mind letérdeltek, hogy vizet igyanak.

Atyánk ezt mondta Gedeonnak: „Ezzel a háromszáz emberrel, aki nyaldosta a vizet, szabadítlak meg titeket, és a kezedbe adom Midjánt. A többieket pedig mind küldd haza, mindenkit a maga helyére.”

A nép magához vette az élelmet és a kürtöket; Gedeon pedig hazaküldte Izráel többi emberét, mindenkit a maga sátrába, és csak a háromszázat tartotta meg. Midján tábora pedig alatta volt a völgyben.

Azon az éjszakán Atyánk ezt mondta neki: „Kelj fel, menj le a táborba, mert a kezedbe adtam. De ha félsz lemenni, menj le a táborba Púrával, a szolgáddal,

„Hallgasd meg, mit beszélnek, és akkor megerősödik a kezed, és le mersz menni a táborba.” Lement a szolgájával, Púrával a táborban levő fegyveresek széléig.

A midjániak, az amálékiak és a többi keleti nép úgy elterült a völgyben, mint a sáska; tevéik pedig megszámlálhatatlanul sokan voltak, mint a tengerparton a homok. Amikor Gedeon odaért, egy ember éppen egy álmot mesélt a társának. Ezt mondta: „Figyelj, álmot láttam: egy kerek árpakenyér gurult be Midján táborába, nekiütődött a sátornak, az pedig ledőlt – felfordult, és összelapult.”

A társa így felelt: „Ez nem más, mint Gedeonnak, Jóás fiának, az izráeli embernek a kardja. Isten az ő kezébe adta Midjánt és az egész tábort.”

Amikor Gedeon meghallotta az álmot és annak megfejtését, leborult, visszatért Izráel táborába, és ezt mondta: „Keljetek fel, mert Atyánk a kezetekbe adta Midján táborát.” A háromszáz embert három csapatra osztotta, és mindegyik kezébe adott egy kürtöt, egy üres korsót, a korsóban pedig egy fáklyát.

Ezt mondta nekik: „Figyeljetek engem, és tegyetek úgy, ahogyan én! Amikor a tábor széléhez érek, tegyetek ti is úgy, ahogyan én!”

Amikor én és a velem levők megfújjuk a kürtöket, ti is fújjátok meg a kürtöket az egész tábor körül, és kiáltsátok: „Atyánkért és Gedeonért!”

Gedeon és a vele levő száz ember a tábor széléhez ért a középső őrváltás kezdetén, közvetlenül azután, hogy felállították az őröket. Megfújták a kürtöket, és összetörték a kezükben levő korsókat. A három csapat megfújta a kürtöket, és összetörte a korsókat; bal kezükben a fáklyát, jobb kezükben a kürtöt tartották, hogy fújják, és így kiáltottak: „Kardot Atyánkért és Gedeonért!” Mindenki a helyén maradt a tábor körül, az egész sereg pedig futásnak eredt, kiáltozott és menekült. Amikor megszólalt a háromszáz kürt, Atyánk egymás ellen fordította a kardokat az egész táborban. A tábor Bét-Sittáig menekült, Cerérá felé, egészen Ábél-Mehólá határáig, Tabbat mellett. Összegyűltek az izráeliek Naftáliból, Ásérból és egész Manasséból, és üldözték Midjánt. Gedeon követeket küldött szét Efraim egész hegyvidékén ezzel az üzenettel: „Jöjjetek le Midján ellen, és foglaljátok el előttük a vizeket egészen Bét-Báráig és a Jordánig!” Összegyűltek tehát Efraim férfiai mind, és elfoglalták a vizeket egészen Bét-Báráig és a Jordánig. Elfogták Midján két fejedelmét, Órebet és Zeébet. Órebet az Óreb-sziklánál ölték meg, Zeébet pedig a Zeéb-présháznál. Azután üldözték Midjánt, Óreb és Zeéb fejét pedig elvitték Gedeonnak a Jordánon túlra.