Jézust átadják Pilátusnak
Pilátus tudja, hogy irigységből adták át, mégis enged, amikor a tömeg Barabbást választja. A katonák királyként gúnyolják. Reggel kilenckor keresztre feszítik, felkiált, hogy Isten elhagyta, és sötétségben hal meg. Egy százados és a figyelő asszonyok maradnak.
15 1Kora reggel a főpapok a vénekkel, az írástudókkal és az egész nagytanáccsal együtt tanácskoztak, majd megkötözték Jézust, elvezették, és átadták Pilátusnak.
2Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” Jézus így válaszolt: „Te mondod.”
3A főpapok pedig sok mindennel vádolták. 4Pilátus ezért ismét megkérdezte tőle: „Semmit sem felelsz? Nézd, mennyi mindennel vádolnak!”
5Jézus azonban semmit sem felelt többé, Pilátus pedig elcsodálkozott.
6Az ünnep alkalmával szabadon szokott bocsátani nekik egy foglyot, akit kívántak. 7A börtönben volt egy Barabbás nevű ember azokkal a lázadókkal együtt, akik a zendülés során gyilkosságot követtek el. 8A sokaság felvonult, és kérni kezdte Pilátustól azt, amit mindig megtett nekik. 9Pilátus így válaszolt: „Akarjátok-e, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát?” 10Tudta ugyanis, hogy irigységből adták át a főpapok. 11A főpapok azonban felbujtották a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nekik. 12Pilátus ismét megkérdezte tőlük: „Hát mit tegyek azzal, akit a zsidók királyának mondotok?”
13„Feszítsd meg!” – kiáltották vissza.
14Pilátus megkérdezte: „De miért? Mi rosszat tett?” Azok pedig még hangosabban kiáltották: „Feszítsd meg!”
15Pilátus eleget akart tenni a sokaságnak, ezért szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta, hogy feszítsék keresztre.
A katonák gúnyolják a királyt
16A katonák bevezették a palota udvarába, vagyis a helytartóságra, és összehívták az egész csapatot. 17Bíborba öltöztették, tövisből font koronát fontak, és a fejére tették. 18Azután így kezdték köszönteni: „Üdvözlégy, zsidók királya!” 19A fejét nádszállal verték, leköpték, és térdre borulva gúnyból hódoltak előtte. 20Miután kigúnyolták, levették róla a bíbort, ráadták a saját ruháját, majd kivezették, hogy keresztre feszítsék.
A Fiút keresztre feszítik
21Egy arra járót, a cirénei Simont, Alexandrosz és Rufusz apját, aki a mezőről jött, arra kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. 22Jézust elvitték a Golgota nevű helyre, ami azt jelenti: Koponya-hely. 23Mirhával kevert bort adtak neki, de nem fogadta el.
24Ekkor keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin, sorsot vetve rá, hogy ki mit kapjon. 25Reggel kilenc óra volt, amikor keresztre feszítették. 26A felirat, amely az ellene szóló vádat jelezte, így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA. 27Vele együtt két lázadót is keresztre feszítettek, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. a a v27 A legkorábbi kéziratokban nincs itt 28. vers; a későbbi másolatok hozzáteszik: „És beteljesedett az Írás, amely ezt mondja: »A bűnösök közé sorolták.«”
29Akik arra jártak, gyalázták, a fejüket csóválták, és ezt mondták: „Nézd csak, te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, 30mentsd meg magadat, és szállj le a keresztről!”
31Hasonlóan a főpapok is gúnyolódtak az írástudókkal együtt, és egymás között ezt mondták: „Másokat megmentett, önmagát nem tudja megmenteni. 32Szálljon le most a keresztről a Krisztus, Izráel királya, hogy lássuk, és higgyünk!” Azok is gyalázták, akiket vele együtt feszítettek keresztre.
Az Atya Fia kileheli lelkét
33Délben sötétség támadt az egész földön délután három óráig.
34Délután három órakor Jézus hangosan felkiáltott: „Elói, Elói, lámá sabaktáni?”, ami azt jelenti: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”
35Néhányan az ott állók közül, amikor ezt hallották, így szóltak: „Nézzétek, Illést hívja.”
36Valaki pedig odafutott, egy szivacsot megtöltött ecettel, nádszálra tűzte, és inni adott neki. „Hagyjátok” – mondta –, „lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye!”
37Jézus pedig hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. 38Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. 39Amikor a Jézussal szemben álló százados látta, hogyan lehelte ki lelkét, ezt mondta: „Ez az ember valóban Isten Fia volt.”
40Asszonyok is voltak ott, akik távolról nézték, köztük a magdalai Mária, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja, valamint Salómé. 41Ezek az asszonyok követték és szolgálták őt, amikor Galileában volt; és sok más asszony is ott volt, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe.
Sírba helyezik
42Amikor beesteledett – mivel az előkészület napja, vagyis a szombat előtti nap volt –, 43az arimátiai József, a nagytanács tekintélyes tagja, aki maga is várta Atyánk országát, bátorságot vett, bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. 44Pilátus elcsodálkozott, hogy már meghalt, ezért magához hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy régen halt-e meg. 45Amikor a századostól megtudta, hogy így van, Józsefnek ajándékozta a testet. 46József gyolcsot vásárolt, levette a testet, begöngyölte a gyolcsba, és egy sziklába vágott sírba helyezte. Azután egy követ hengerített a sír bejárata elé. 47A magdalai Mária és Mária, József anyja pedig látta, hová helyezték.