Atyánk a hitet igazságul számítja be
Pál Ábrahámon teszi próbára az érvelését. Ábrahámot igaznak számították, mielőtt körülmetélték, és mielőtt a törvény létezett. A hit nem fizetség, amely bért érdemel ki. A hit bizalom Atyánkban, aki életet ad a halottaknak, és ezért lehetnek a pogányok is az ő gyermekei.
4 1Mit mondjunk tehát, mit ért el Ábrahám, test szerinti ősatyánk? 2Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekednie, de nem Atyánk előtt. 3Mert mit mond az Írás? Ábrahám hitt Atyánknak, és ezt igazságul számították be neki. a a v3 A »beszámít« a könyvelés szava, de Atyánk nem rideg könyvelő. Ábrahám egyszerűen bízott benne, Atyánk pedig az üres kezére nézett, és igaznak nyilvánította. 4Aki dolgozik, annak a bért nem ajándékként, hanem járandóságként számítják be. 5Aki viszont nem dolgozik, hanem abban bízik, aki megigazítja az istentelent, annak a hitét igazságul számítják be. 6Ahogyan Dávid is annak az embernek a boldogságáról szól, akinek Atyánk cselekedetek nélkül számít be igazságot: 7„Boldogok, akiknek megbocsáttattak törvényszegéseik, és akiknek bűnei elfedeztettek; 8boldog az az ember, akinek bűnét Atyánk soha nem számítja be.”
9Csak a körülmetélteknek szól ez a boldogság, vagy a körülmetéletleneknek is? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahám hitét igazságul számították be. 10Hogyan számították hát be neki? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélten, hanem körülmetéletlenül. 11A körülmetélkedés jelét azért kapta, hogy pecsétje legyen annak az igazságnak, amelyet körülmetéletlenül, hit által nyert el, hogy atyja legyen minden körülmetéletlen hívőnek, hogy nekik is beszámítsák az igazságot, 12és atyja a körülmetélteknek is, akik nemcsak körülmetéltek, hanem annak a hitnek a nyomdokait is követik, amely atyánknak, Ábrahámnak volt még körülmetéletlen korában.
13Mert nem a törvény által kapta Ábrahám és az ő utóda azt az ígéretet, hogy a világ örököse lesz, hanem a hitből való igazság által. 14Mert ha azok az örökösök, akik a törvény szerint élnek, akkor üressé lett a hit, és érvénytelenné vált az ígéret. 15A törvény ugyanis haragot szül; de ahol nincs törvény, ott nincs törvényszegés sem.
16Azért van hitből, hogy kegyelemből legyen, és így bizonyos legyen az ígéret minden utódnak — nemcsak azoknak, akik a törvényhez tartoznak, hanem azoknak is, akik Ábrahám hitéből valók. Ő mindnyájunk atyja,
17ahogyan meg van írva: „Sok nép atyjává tettelek.” Atyánk előtt, akiben hitt, aki életre kelti a holtakat, és létre hívja azt, ami nincs. 18Reménység ellenére reménykedve hitt, hogy sok nép atyjává lesz, ahogyan mondták neki: „Ennyi lesz a te utódod.”
19Hitében nem gyengült meg, amikor arra gondolt, hogy a teste már elhalt — hiszen körülbelül százesztendős volt —, és hogy Sára méhe élettelen. 20Atyánk ígéretét nem vonta kétségbe hitetlenül, hanem megerősödött a hitben, és dicsőséget adott Atyánknak, 21teljesen meggyőződve arról, hogy amit Atyánk megígért, azt meg is tudja tenni. 22Ezért „igazságul számították be neki”. 23De nem egyedül őérte van megírva, hogy „ezt beszámították neki”, 24hanem értünk is, akiknek majd beszámítják, akik hiszünk abban, aki feltámasztotta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, 25aki halálra adatott bűneinkért, és feltámasztatott, hogy igazzá tegyen minket Atyánk előtt.
