Az ő ideje még nem jött el

A sátoros ünnepen Jézus nyíltan tanít, és azt mondja, hogy a tanítás Atyjáé, nem az övé, miközben a vezetők módot keresnek, hogy megöljék, a tömeg pedig azon vitatkozik, honnan való. Inni hívja a szomjazókat. Az őrök üres kézzel térnek vissza.

7. fejezet.

Ezután Jézus bejárta Galileát. Nem akart Júdeába menni, mert az ottani zsidó vezetők alkalmat kerestek, hogy megöljék. A zsidók sátoros ünnepe pedig közel volt. ^a A testvérei ezt mondták neki: „Menj el innen, és eredj Júdeába, hogy a tanítványaid is lássák a tetteidet, amelyeket teszel. Senki sem rejti el, amit tesz, ha azt akarja, hogy nyilvánosan megismerjék. Ha ezeket teszed, mutasd meg magad a világnak!” A testvérei ugyanis nem hittek benne.

Jézus ekkor ezt mondta nekik: „Az én időm még nem jött el, nektek azonban minden idő alkalmas.

A világ titeket nem gyűlölhet, engem azonban gyűlöl, mert én bizonyságot teszek arról, hogy a tettei gonoszak. Ti menjetek fel az ünnepre; én nem megyek fel erre az ünnepre, mert az én időm még nem telt be egészen.”

Miután ezt mondta, Galileában maradt. Miután a testvérei felmentek az ünnepre, akkor ő is felment – nem nyíltan, hanem titokban.

A zsidó vezetők pedig keresték őt az ünnepen, és ezt kérdezték: „Hol van?” A sokaságban sokat suttogtak róla: egyesek ezt mondták: „Jó ember”, mások pedig: „Nem, hanem félrevezeti a népet.” Nyíltan azonban senki sem beszélt róla, mert féltek a zsidó vezetőktől. Az ünnep közepén Jézus felment a templomba, és tanítani kezdett.

A zsidó vezetők elcsodálkoztak, és ezt kérdezték: „Honnan tud ez ennyi mindent, hiszen nem tanulta?”

Jézus így válaszolt nekik: „Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem. Aki meg akarja tenni Atyánk akaratát, az megtudja, hogy ez a tanítás az Atyámtól van-e, vagy én magamtól beszélek. Aki magától beszél, a maga dicsőségét keresi, aki azonban annak dicsőségét keresi, aki elküldte, az igaz, és nincs benne hamisság. Nem Mózes adta nektek a törvényt? Közületek mégsem tartja meg senki a törvényt. Miért akartok megölni engem?”

A sokaság így felelt: „Ördög van benned! Ki akar téged megölni?”

Jézus így válaszolt nekik: „Egyetlen tettet vittem véghez, és mindnyájan csodálkoztok.

Mózes adta nektek a körülmetélkedést – bár nem Mózestől, hanem az ősatyáktól való –, és szombaton körülmetélitek az embert. Ha valakit körülmetélnek szombaton, hogy Mózes törvénye ne sérüljön, miért haragszotok rám, hogy az egész embert meggyógyítottam szombaton? Ne a látszat szerint ítéljetek, hanem igaz ítélettel ítéljetek!”

Honnan való?

Ekkor a jeruzsálemiek közül némelyek ezt mondták: „Nem ő az, akit meg akarnak ölni? Íme, nyíltan beszél, és semmit sem mondanak neki. Vajon a vezetők valóban felismerték, hogy ő a Krisztus? Róla azonban tudjuk, honnan való, amikor viszont a Krisztus eljön, senki sem tudja, honnan való.”

Jézus ekkor a templomban tanítva így kiáltott: „Ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan való vagyok. Pedig nem magamtól jöttem, hanem igaz az, aki elküldött engem, akit ti nem ismertek. Én ismerem őt, mert tőle vagyok, és ő küldött el engem.”

Ekkor el akarták fogni, de senki sem vetett rá kezet, mert még nem jött el az ő órája. A sokaságból azonban sokan hittek benne, és ezt mondták: „Amikor eljön a Krisztus, vajon több jelt tesz-e majd, mint amennyit ez tett?” A farizeusok meghallották, hogy a sokaság ilyeneket suttog róla, ezért a főpapok és a farizeusok templomszolgákat küldtek, hogy fogják el.

Jézus ekkor ezt mondta: „Még egy kis ideig veletek vagyok, azután elmegyek ahhoz, aki elküldött engem. Kerestek majd engem, de nem találtok meg, és ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.”

A zsidó vezetők erre ezt kérdezték egymástól: „Hová akar menni, hogy mi nem találjuk meg? Csak nem a görögök közé szétszóródott zsidókhoz akar menni, hogy a görögöket tanítsa? Mit jelent az a szó, amelyet mondott: »Kerestek majd engem, de nem találtok meg«, és »Ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek«?”

Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus felállt, és így kiáltott: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz bennem, ahogyan az Írás mondta, annak szívéből élő víz folyamai áradnak.”

Ezt a Szentlélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni; a Lélek ugyanis még nem adatott, mivel Jézus még nem dicsőült meg.

Amikor ezeket a szavakat hallották, a sokaságból némelyek ezt mondták: „Valóban ő a próféta.” Mások ezt mondták: „Ő a Krisztus.” Ismét mások pedig ezt kérdezték: „Csak nem Galileából jön el a Krisztus? Nem azt mondja-e az Írás, hogy Dávid utódai közül és Betlehemből, Dávid falujából jön el a Krisztus?” A sokaságban tehát meghasonlás támadt miatta. Némelyek közülük el akarták fogni, de senki sem vetett rá kezet.

A templomszolgák ekkor visszamentek a főpapokhoz és a farizeusokhoz, akik ezt kérdezték tőlük: „Miért nem hoztátok el?”

A szolgák így feleltek: „Soha ember még így nem beszélt, ahogyan ő.”

„Titeket is megtévesztett?” – felelték a farizeusok. – „Vajon hitt-e benne valaki a vezetők vagy a farizeusok közül? De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott.”

Nikodémus, aki korábban elment Jézushoz, és közülük való volt, ezt mondta nekik: „Vajon elítél-e a mi törvényünk valakit, mielőtt kihallgatták, és megtudták, mit tesz?”

Azok így feleltek neki: „Talán te is galileai vagy? Nézz utána, és lásd meg, hogy Galileából nem támad próféta.”

Ezután mindnyájan hazamentek. ^b