Senki sem menekülhet meg Atyánk ítélete elől

Pál az olvasó ellen fordul, aki eddig élvezte az első fejezet listáját. Aki mást ítél, miközben ugyanazt teszi, önmagát ítéli el, és a vallási érdemek senkit sem mentesítenek. Atyánk nem személyválogató, és a pogányok, akiknek sosem volt törvényük, a lelkiismeretük által is megtarthatják.

2. fejezet.

Nincs tehát mentséged, bárki légy is, amikor mást ítélsz meg, mert amikor megítéled, önmagadat ítéled el, hiszen ugyanazokat teszed. Tudjuk pedig, hogy Atyánk ítélete igazságosan sújtja azokat, akik ilyeneket tesznek. Azt gondolod, te, aki megítéled azokat, akik ilyeneket tesznek, miközben te magad is ugyanazokat teszed, hogy megmenekülsz Atyánk ítélete elől? Vagy megveted jóságának, elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem tudod, hogy Atyánk jósága megtérésre akar vezetni téged? De kemény és megtérni nem akaró szíveddel haragot gyűjtesz magadnak a harag napjára, amikor Atyánk igazságos ítélete nyilvánvalóvá lesz. Mindenkinek a cselekedetei szerint fog megfizetni. Azoknak, akik állhatatosan jót cselekedve dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök életet ad. Azokra pedig, akik önzők, elutasítják az igazságot, és a gonoszságot követik, harag és felindulás vár. Nyomorúság és gyötrelem vár minden emberre, aki gonoszat tesz, először a zsidóra, majd a görögre is, de dicsőség, tisztesség és békesség vár mindenkire, aki jót tesz, először a zsidóra, majd a görögre is. Mert Atyánk nem személyválogató. Akik a törvény nélkül vétkeztek, a törvény nélkül vesznek el, akik pedig a törvény alatt vétkeztek, azok fölött a törvény mond ítéletet. Mert nem a törvény hallgatói igazak Atyánk előtt, hanem a törvény megtartói fognak megigazulni. Mert amikor a pogányok, akiknek nincs törvényük, természetüknél fogva azt teszik, amit a törvény kíván, akkor a törvény munkálkodik bennük, noha nincs törvényük. Megmutatják, hogy a törvény cselekedete a szívükbe van írva, miközben lelkiismeretük is bizonyságot tesz, gondolataik pedig hol vádolják, hol mentik őket. Ez azon a napon történik majd, amelyen Atyánk megítéli minden ember titkait Jézus Krisztus által, ahogyan evangéliumom hirdeti. ^a

A törvény nem fog megmenteni

De ha te zsidónak nevezed magad, a törvényre támaszkodsz, és Atyánkkal dicsekszel, ha ismered Atyánk akaratát, és meg tudod ítélni, mi a helyes, mert a törvényből tanultad, ha meg vagy győződve arról, hogy a vakok vezetője vagy, a sötétségben lévők világossága, a balgák nevelője, a kiskorúak tanítója, akinél a törvényben ott van az ismeret és az igazság formája, Mást tanítasz, magadat pedig nem tanítod? Hirdeted, hogy nem szabad lopni, és mégis lopsz? Te, aki azt mondod másoknak, hogy ne paráználkodjanak, te magad paráználkodsz? Te, aki utálod a bálványokat, templomokat rabolsz ki? Te, aki a törvénnyel dicsekszel, a törvény megszegésével gyalázod Atyánkat? Ahogy meg van írva: „Atyánk nevét miattatok káromolják a nemzetek között.” A körülmetélkedés használ ugyan, ha megtartod a törvényt, de ha megszeged a törvényt, körülmetéltséged körülmetéletlenséggé lesz. Ha tehát a körülmetéletlen megtartja a törvény rendelkezéseit, vajon körülmetéletlensége nem számít-e körülmetéltségnek? És a testileg körülmetéletlen, aki megtartja a törvényt, meg fog ítélni téged, aki az írott törvény és a körülmetélkedés ellenére megszeged a törvényt. Mert nem az a zsidó, aki külsőleg az, és nem az a körülmetélkedés, ami külsőleg, a testen látszik. Hanem az a zsidó, aki belsőleg az, és annak a szívnek a körülmetélése az igazi, amely a Lélek szerint, nem az írott törvény szerint történik. Az ilyennek nem emberektől van a dicsérete, hanem Atyánktól.