1Mózes 34 FHB Father's Heart Bible™

34 ¹Dína, akit Lea szült Jákóbnak, kiment, hogy megnézze annak a földnek a leányait. ²Meglátta őt Sikem, a hivvi Hamór fia, annak a földnek a fejedelme, megragadta, lefeküdt vele, és erőszakot tett rajta. ³De egész szívével ragaszkodott Dínához, Jákób leányához, megszerette a leányt, és a szívéhez szólt. ⁴Sikem ezt mondta apjának, Hamórnak: „Szerezd meg nekem ezt a leányt feleségül!”

⁵Jákób meghallotta, hogy Sikem tisztátalanná tette a leányát, Dínát, de a fiai kint voltak a jószággal a mezőn, ezért Jákób hallgatott, amíg haza nem jöttek. ⁶Hamór pedig, Sikem apja, kiment Jákóbhoz, hogy beszéljen vele. ⁷Amikor Jákób fiai megjöttek a mezőről, és meghallották ezt, mélyen felháborodtak, és nagy harag fogta el őket, mert Sikem gyalázatot követett el Izráelben, amikor Jákób leányával feküdt le, ilyet pedig nem szabad tenni. ⁸Hamór így szólt hozzájuk: „A fiam, Sikem egész lelkével vágyódik a leányotok után. Kérlek, adjátok őt hozzá feleségül! ⁹Házasodjatok össze velünk: adjátok hozzánk a leányaitokat, és a mi leányainkat vegyétek magatoknak! ¹⁰Lakjatok nálunk: a föld nyitva áll előttetek. Telepedjetek le, kereskedjetek, és szerezzetek benne birtokot!”

¹¹Sikem pedig ezt mondta a leány apjának és testvéreinek: „Hadd találjak kegyelemre a szemetekben, és amit csak mondtok nekem, megadom. ¹²Kérjetek tőlem bármekkora jegyajándékot és ajándékot, megadom, csak adjátok hozzám a leányt feleségül!”

¹³Jákób fiai ekkor álnokul feleltek Sikemnek és apjának, Hamórnak, mivel Sikem beszennyezte a húgukat, Dínát, ¹⁴és ezt mondták nekik: „Nem tehetjük meg, hogy körülmetéletlen emberhez adjuk a húgunkat, mert ez gyalázat volna nekünk. ¹⁵Csak abban az egyben egyezünk bele, ha olyanná lesztek, mint mi, és körülmetélkedik mindegyik férfi közületek. ¹⁶Akkor nektek adjuk a leányainkat, és a tiéteket magunknak vesszük, nálatok lakunk, és egy néppé leszünk. ¹⁷De ha nem hallgattok ránk, és nem metélkedtek körül, akkor fogjuk a leányunkat, és elmegyünk.”

¹⁸Tetszett a szavuk Hamórnak és fiának, Sikemnek. ¹⁹Az ifjú nem is késlekedett a dolog megtételével, mert gyönyörködött Jákób leányában; ő pedig a legtekintélyesebb volt apja egész házában. ²⁰Hamór és fia, Sikem elment városuk kapujába, és így szóltak városuk férfiaihoz: ²¹„Ezek az emberek békességben vannak velünk. Hadd lakjanak a földön, és kereskedjenek rajta, hiszen a föld elég tágas nekik. A leányaikat feleségül vesszük, a mi leányainkat pedig nekik adjuk. ²²De csak egy feltétellel egyeznek bele azok az emberek, hogy nálunk lakjanak, és egy néppé legyünk: ha körülmetélkedik közöttünk minden férfi, ahogyan ők is körül vannak metélve. ²³Vajon nem a mienk lesz-e a jószáguk, a vagyonuk és minden állatuk? Csak egyezzünk meg velük, és nálunk fognak lakni!”

²⁴Hallgatott is Hamórra és fiára, Sikemre mindenki, aki kijárt városának kapuján, és körülmetélkedett minden férfi, mindenki, aki kijárt városának kapuján. ²⁵A harmadik napon pedig, amikor még fájdalmaik voltak, Jákób két fia, Simeon és Lévi, Dína testvérei, fogta a kardját, rátört a mit sem sejtő városra, és megölt minden férfit. ²⁶Hamórt és fiát, Sikemet is kardélre hányták, kihozták Dínát Sikem házából, és elmentek. ²⁷Jákób fiai pedig rárontottak a megöltekre, és kifosztották a várost, mivel beszennyezték a húgukat. ²⁸Elvették a juhaikat, marháikat, szamaraikat, és mindent, ami a városban és a mezőn volt. ²⁹Minden vagyonukat, minden gyermeküket és asszonyaikat is fogságba vitték, és kifosztottak mindent, ami a házakban volt. ³⁰Jákób ekkor ezt mondta Simeonnak és Lévinek: „Bajba sodortatok engem, mert gyűlöletessé tettetek az itt lakók, a kánaániak és a perizziek előtt. Én pedig kevesen vagyunk; ha összefognak ellenem, rám támadnak, és elpusztulok én is meg a házam népe is.”

³¹De ők ezt mondták: „Hát úgy bánhat a húgunkkal, mint egy paráznával?”