5Mózes 4 FHB Father's Heart Bible™

4 ¹Most pedig, Izráel, hallgassátok meg a rendelkezéseket és törvényeket, amelyekre tanítalak titeket, hogy megtartsátok őket, és éljetek, és bevonulva birtokba vegyétek a földet, amelyet Atyátok, atyáitok Istene ad nektek. ²Ne tegyetek hozzá ahhoz az igéhez, amelyet parancsolok nektek, és ne vegyetek el belőle, hanem tartsátok meg Atyátok parancsolatait, amelyeket megparancsolok nektek. ³Saját szemetekkel láttátok, mit tett Atyátok Baal-Peórnál: elpusztított közületek minden embert, aki a peóri Baalt követte. ⁴Ti pedig, akik ragaszkodtatok Atyátokhoz, az Úrhoz, ma mind éltek. ⁵Nézzétek, megtanítottalak titeket a rendelkezésekre és törvényekre, ahogyan Atyátok megparancsolta nekem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, ahová bementek, hogy birtokba vegyétek. ⁶Tartsátok meg és teljesítsétek őket, mert ez a ti bölcsességetek és értelmetek a népek szemében, akik meghallják mindezeket a rendelkezéseket, és ezt mondják: „Bizony, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet.” ⁷Melyik nagy nemzethez van olyan közel istene, mint amilyen közel van hozzánk Atyánk, valahányszor segítségül hívjuk őt? ⁸És melyik nagy nemzetnek vannak olyan igazságos rendelkezései és törvényei, mint ez az egész törvény, amelyet ma elétek adok?

⁹Csak vigyázzatok, és nagyon őrizkedjetek, hogy el ne felejtsétek azokat, amiket szemetek látott, és ki ne essenek szívetekből egész életetekben. Ismertessétek meg azokat fiaitokkal és fiaitok fiaival.

¹⁰Emlékezzetek arra a napra, amikor Atyátok előtt álltatok a Hóribnál, amikor ezt mondta nekem: „Gyűjtsd össze hozzám a népet, hogy meghallgassák szavaimat, és megtanuljanak félni engem egész életükben, amíg a földön élnek, és tanítsák meg erre fiaikat is.”

¹¹Közel jöttetek, és megálltatok a hegy lábánál, miközben a hegy tűzben égett az ég szívéig – sötétségbe, felhőbe és sűrű homályba burkolózva. ¹²Atyátok a tűz közepéből szólt hozzátok. Szavak hangját hallottátok, de alakot nem láttatok – csak egy hangot. ¹³Kijelentette nektek szövetségét, és megparancsolta, hogy tartsátok meg – a tíz igét –, és felírta azokat két kőtáblára. ¹⁴Nekem pedig akkor megparancsolta Atyátok, hogy tanítsalak meg titeket a rendelkezésekre és törvényekre, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, ahová átkeltek, hogy birtokba vegyétek.

Egyetlen képmás sem ragadhatja meg Atyádat

¹⁵Nagyon vigyázzatok hát magatokra, mert nem láttatok semmilyen alakot azon a napon, amikor Atyátok a tűzből szólt hozzátok a Hóribnál, ¹⁶hogy romlottan ne cselekedjetek, és ne készítsetek magatoknak faragott bálványt, semmiféle alak formájára, se férfi, se nő képmására, ¹⁷se a földön élő bármely állat képmására, se az égen szárnyaló bármely madár képmására, ¹⁸se a földön csúszó-mászó bármely állat képmására, se a föld alatti vizekben élő bármely hal képmására. ¹⁹És ha szemeteket az égre emelitek, és látjátok a napot, a holdat és a csillagokat, az ég egész seregét, ne engedjétek, hogy elcsábítsanak, és leboruljatok előttük, és szolgáljátok azokat, amelyeket Atyátok az egész ég alatt minden népnek osztályrészül adott. ²⁰Titeket pedig Atyátok fogott, és kihozott Egyiptomból, a vaskohóból, hogy saját népévé, örökségévé legyetek, ahogyan ma is azok vagytok. ^a a v20 A „vaskohó” egy kohó izzó olvasztókemencéjét idézi – Mózes képe az egyiptomi rabszolgaság megtörő, megtisztító gyötrelmére. ²¹Atyátok pedig megharagudott rám miattatok, és megesküdött, hogy nem kelek át a Jordánon, és nem megyek be arra a jó földre, amelyet Atyátok nektek ad örökségül. ²²Nekem meg kell halnom ezen a földön, nem kelek át a Jordánon. Ti azonban átkeltek, és birtokba veszitek azt a jó földet. ²³Vigyázzatok, hogy el ne felejtsétek Atyátok szövetségét, amelyet veletek kötött, és ne készítsetek faragott bálványt semmiféle alak formájára, amit Atyátok megtiltott nektek. ²⁴Mert Atyátok emésztő tűz, féltőn szerető Atya. ²⁵Ha majd fiaitok és unokáitok lesznek, és megöregedtek azon a földön, és ha gonoszul cselekedtek, és faragott bálványt készítetek bármi formájára, és azt teszitek, ami rossz Atyátok szemében, haragra ingerelve őt, ²⁶a mai napon tanúul hívom ellenetek az eget és a földet, hogy hamarosan teljesen kivesztek arról a földről, amelynek birtokbavételére átkeltek a Jordánon. Nem éltek rajta sokáig, hanem teljesen kipusztultok. ²⁷Atyátok szétszór titeket a népek közé, és csak kevesen maradtok meg azok között a nemzetek között, ahová Atyátok hajt titeket. ²⁸Ott majd fából és kőből való isteneket fogtok szolgálni, emberi kéz csinálmányait, amelyek se látni, se hallani, se enni, se szagolni nem tudnak. ²⁹De onnan majd keresni fogjátok Atyátokat, és megtaláljátok, ha teljes szívetekkel és teljes lelketekkel keresitek. ³⁰Ha majd nyomorúságban lesztek, és utolér titeket mindez a későbbi napokban, visszatértek Atyátokhoz, és hallgattok a szavára. ³¹Mert Atyátok irgalmas Atya, nem hagy el és nem pusztít el titeket, és nem feledkezik meg a szövetségről, amelyre megesküdött atyáitoknak.

Egyedül Atyánk az Isten

³²Gondoljatok csak vissza a régmúlt napokra, attól fogva, hogy Atyánk megteremtette az embert a földön, és kérdezzétek meg az ég egyik szélétől a másikig: történt-e valaha ilyen nagy dolog, vagy hallott-e valaki ilyet? ³³Hallotta-e valamelyik nép isten szavát, amint a tűz közepéből szól, ahogyan ti hallottátok, és életben maradt? ³⁴Vagy próbálta-e valamelyik isten, hogy egy nemzetet egy másik nemzet közül kivegyen magának megpróbáltatások, jelek, csodák, háború, erős kéz, kinyújtott kar és nagy, rettenetes tettek által, egészen úgy, ahogyan Atyátok tette értetek Egyiptomban a szemetek láttára? ³⁵Nektek megmutatta mindezt, hogy megtudjátok: Atyánk az Atya, és rajta kívül nincs más. ^b b v35 Amikor Mózes kijelenti, hogy nincs más Isten az Atyán kívül, azt az egy Istent nevezi meg, akit Jézus Atyaként jelentett ki – olyan egység ez, amely az Atyát, a Fiút és a Lelket egy Istenként tartja össze. ³⁶Az égből hallatta veletek szavát, hogy megfegyelmezzen titeket, a földön pedig megmutatta nektek nagy tüzét, és hallottátok szavait a tűz közepéből. ³⁷Mivel szerette atyáitokat, és kiválasztotta utódaikat őutánuk, ő maga hozott ki titeket Egyiptomból nagy erejével, ³⁸kiűzve előletek nálatok nagyobb és erősebb nemzeteket, hogy bevigyen titeket, és nektek adja földjüket örökségül, ahogyan ma is van. ³⁹Tudjátok meg azért ma, és vegyétek szívetekre, hogy Atyánk az Atya fenn a mennyben és lenn a földön, és nincs más. ⁴⁰Tartsátok meg rendelkezéseit és parancsolatait, amelyeket ma megparancsolok nektek, hogy jó dolgotok legyen nektek és utánatok fiaitoknak, és hogy sokáig éljetek azon a földön, amelyet Atyátok ad nektek minden időkre.

Mózes menedékvárosokat jelöl ki

⁴¹Akkor Mózes kijelölt három várost a Jordánon túl, napkelet felé, ⁴²hogy oda menekülhessen bárki, aki akaratlanul öli meg felebarátját, akit korábban nem gyűlölt, és e városok egyikébe menekülve életben maradjon: ⁴³Becer a pusztában, a fennsíkon, a rúbeniek számára, Rámót Gileádban a gádiak számára, és Gólán Básánban a manasséiak számára.

A törvény, amelyet Mózes Izráel elé adott

⁴⁴Ez az a törvény, amelyet Mózes Izráel fiai elé adott. ⁴⁵Ezek azok az intelmek, rendelkezések és törvények, amelyeket Mózes mondott el Izráel fiainak, amikor kijöttek Egyiptomból. ⁴⁶A Jordánon túl, a Bét-Peórral szemközti völgyben, Szíhónnak, az emóriak királyának földjén, aki Hesbónban lakott, és akit Mózes és Izráel fiai legyőztek, miután kijöttek Egyiptomból. ⁴⁷Birtokba vették az ő földjét és Ógnak, Básán királyának földjét, a két emóri királyét, akik a Jordánon túl laktak, napkelet felé, ⁴⁸Aróértól kezdve, amely az Arnón völgyének szélén van, egészen a Szión-hegyig (azaz a Hermónig), ⁴⁹az egész Arábá-síksággal együtt, a Jordánon túl, kelet felé, egészen az Arábá-tengerig, a Piszgá lejtői alatt.