5Mózes 28 FHB Father's Heart Bible™

28 ¹Ha hűségesen hallgatsz Atyád szavára, és gondosan megtartod minden parancsolatát, amelyet ma adok neked, Atyád a föld minden népe fölé emel téged. ²Rád száll mindez az áldás, és utolér téged, ha hallgatsz Atyád szavára: ³Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn. ⁴Áldott lesz méhed gyümölcse, földed gyümölcse és jószágod szaporulata — csordáid és nyájaid kicsinyei. ⁵Áldott lesz kosarad és dagasztóteknőd. ⁶Áldott leszel, amikor bejössz, és áldott leszel, amikor kimész. ⁷Atyád megveri előtted ellenségeidet, akik ellened támadnak. Egy úton jönnek ellened, de hét úton menekülnek előled. ⁸Atyád áldást parancsol csűreidre és mindenre, amihez kezedet nyújtod, és megáld téged azon a földön, amelyet Atyád ad neked. ⁹Atyád szent népévé tesz téged önmagának, ahogy megesküdött neked, ha megtartod Atyád parancsolatait, és az ő útjain jársz. ¹⁰Akkor a föld minden népe látni fogja, hogy Atyánk nevét viseled, és félni fognak tőled. ¹¹Atyád elhalmoz téged bőséggel — méhed gyümölcsével, jószágod szaporulatával és földed gyümölcsével — azon a földön, amelyet Atyád atyáidnak esküvel ígért, hogy neked adja. ¹²Atyád megnyitja neked jó kincsestárát, az eget, hogy idejében megadja földed esőjét, és megáldja kezed minden munkáját. Sok népnek fogsz kölcsönadni, de te nem kérsz kölcsön. ¹³Atyád fejjé tesz téged, nem farokká, mindig fölfelé emelkedsz, és soha nem süllyedsz alá, ha hallgatsz Atyád parancsolataira, amelyeket ma parancsolok neked, és gondosan megtartod azokat. ¹⁴Ne térj el se jobbra, se balra egyetlen igétől sem, amelyet ma parancsolok neked, más isteneket követve és azokat szolgálva.

Amikor elfordulnak

¹⁵De ha nem hallgatsz Atyád szavára, és nem tartod meg gondosan minden parancsolatát és rendelkezését, amelyet ma parancsolok neked, akkor rád száll mindez az átok, és utolér téged: ^a a v15 Ezek az intések egy Atya szívéből fakadnak, nem egy távoli bíróéból — az átkok azt a felbomlást írják le, amely a Teremtő rendje ellen élt életet követi, és Atyánk fájlalja őket, miközben megnevezi azokat. ¹⁶Átkozott leszel a városban, és átkozott leszel a mezőn. ¹⁷Átkozott lesz kosarad és dagasztóteknőd. ¹⁸Átkozott lesz méhed gyümölcse és földed gyümölcse, csordáid szaporulata és nyájad kicsinyei. ¹⁹Átkozott leszel, amikor bejössz, és átkozott leszel, amikor kimész. ²⁰Atyád átkot, zűrzavart és feddést bocsát rád mindenben, amihez kezedet nyújtod, amíg el nem pusztulsz, és hamar el nem veszel, tetteid gonoszsága miatt, amiért elhagytál engem. ²¹Atyád dögvészt tapaszt rád, amíg ki nem pusztít téged arról a földről, amelyre bemész, hogy birtokba vedd. ²²Atyád megver téged sorvadással, lázzal, gyulladással, perzselő hőséggel, szárazsággal, aszállyal és penésszel; üldöznek téged, amíg el nem veszel. ²³Fejed fölött az ég bronzzá lesz, alattad pedig a föld vassá. ²⁴Atyád porrá és homokká változtatja földed esőjét; az égből hull rád, amíg el nem pusztulsz. ²⁵Atyád megveret téged ellenségeid előtt. Egy úton vonulsz ki ellenük, de hét úton menekülsz, és iszonyattá leszel a föld minden királysága számára. ²⁶Holttested eledele lesz az ég minden madarának és a föld vadjainak, és nem lesz senki, aki elijessze őket. ²⁷Atyád megver téged Egyiptom fekélyével, kelésekkel, gennyes sebekkel és rühvel, amelyekből nem gyógyulhatsz ki. ²⁸Atyád megver téged őrültséggel, vaksággal és elmezavarral. ²⁹Délben is tapogatózol, ahogy a vak tapogatózik a sötétben, és nem leszel szerencsés utaidon. Szüntelenül csak elnyomnak és kifosztanak, és nem lesz senki, aki megmentsen. ³⁰Eljegyzel egy asszonyt, de más férfi hál vele. Házat építesz, de nem laksz benne. Szőlőt ültetsz, de nem élvezed a gyümölcsét. ³¹Ökrödet szemed láttára vágják le, de nem eszel belőle. Szamaradat elragadják tőled, és nem kapod vissza. Nyájadat ellenségeidnek adják, és nem lesz senki, aki megmentsen. ³²Fiaidat és lányaidat egy másik népnek adják, miközben szemed nézi, és egész nap utánuk epekedsz, de kezed tehetetlen lesz. ³³Egy nép, amelyet nem ismersz, megeszi földed termését és minden fáradozásod gyümölcsét; szüntelenül csak elnyomnak és összetörnek téged. ³⁴És megőrülsz attól, amit szemed látni fog. ³⁵Atyád megver téged súlyos, gyógyíthatatlan fekéllyel térdeden és lábszáradon, a lábad talpától a fejed tetejéig. ³⁶Atyád elhajt téged és királyodat, akit magad fölé emelsz, egy olyan néphez, amelyet sem te, sem atyáid nem ismertetek, és ott más isteneket szolgálsz, fából és kőből valókat. ³⁷Iszonyattá, példabeszéddé és gúny tárgyává leszel minden nép között, ahová Atyád elhajt téged. ³⁸Sok magot viszel ki a mezőre, de keveset aratsz, mert a sáska fölemészti. ³⁹Szőlőket ültetsz és művelsz, de nem iszol bort, és nem szüretelsz, mert a féreg megeszi azokat. ⁴⁰Olajfáid lesznek egész határodban, de sohasem kened magad olajjal, mert olajbogyóid lehullanak. ⁴¹Fiakat és lányokat nemzel, de nem maradnak a tieid, mert fogságba mennek. ⁴²A zümmögő sáska birtokba veszi minden fádat és földed gyümölcsét. ⁴³A közötted élő jövevény egyre magasabbra emelkedik fölötted, te pedig egyre lejjebb süllyedsz. ⁴⁴Ő ad neked kölcsön, de te nem adsz kölcsön neki. Ő lesz a fej, te pedig a farok.

⁴⁵Rád száll mindez az átok, üldöz és utolér téged, amíg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál Atyád szavára, és nem tartottad meg parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket megparancsolt neked. ⁴⁶Jellé és csodává lesznek rajtad és utódaidon mindörökké. ⁴⁷Mivel nem szolgáltad Atyádat örömmel és vidám szívvel, amikor mindened bőségben volt, ⁴⁸ellenségeidet fogod szolgálni, akiket Atyád ellened küld, éhségben, szomjúságban, mezítelenségben és nagy nyomorúságban. Vasigát tesz a nyakadra, amíg el nem pusztít téged. ⁴⁹Atyád egy népet hoz ellened messziről, a föld végéről, amely lecsap rád, mint a sas — egy olyan népet, amelynek nyelvét nem érted, ⁵⁰egy vad tekintetű népet, amely nem tiszteli az öreget, és nem könyörül az ifjún. ⁵¹Fölfalják jószágod szaporulatát és földed gyümölcsét, amíg el nem pusztulsz, és nem hagynak neked sem gabonát, sem mustot, sem olajat, sem csordáid szaporulatát, sem nyájaid kicsinyeit, amíg el nem veszejtenek téged. ⁵²Ostrom alá vesznek minden városodban, amíg le nem omlanak magas, megerősített falaid szerte a földeden, amelyekben bíztál. Ostrom alá vesznek minden városodban, szerte azon a földön, amelyet Atyád adott neked. ⁵³Akkor az ostrom és a szorongattatás idején, amellyel ellenséged sanyargat téged, megeszed méhed gyümölcsét, fiaid és lányaid húsát, akiket Atyád adott neked. ⁵⁴A közötted élő leggyöngédebb és legkényesebb férfi is irigy szemmel néz testvérére, a feleségére, akit karjába ölel, és életben maradt gyermekeire, ⁵⁵és nem ad egyiküknek sem gyermekei húsából, amelyet eszik, mert semmi más nem marad neki az ostrom és a szorongattatás idején, amellyel ellenséged sanyargat téged minden városodban. ⁵⁶A közötted élő leggyöngédebb és legkényesebb asszony is, aki olyan kényes, hogy a lába talpát sem tette volna le soha a földre, irigy szemmel néz férjére, akit karjába ölel, meg a tulajdon fiára és lányára, ⁵⁷még a méhlepényre is, amely a lába közül jön ki, és a gyermekeire, akiket szül, mert titokban megeszi azokat, mivel semmi más nem marad, az ostrom és a szorongattatás idején, amellyel ellenséged sanyargat téged városaidban. ⁵⁸Ha nem tartod meg gondosan e törvény minden igéjét, amely meg van írva ebben a könyvben, és nem féled ezt a dicsőséges és félelmetes nevet — az Atyát, ⁵⁹akkor Atyád rendkívüli csapásokat hoz rád és utódaidra — súlyos és tartós csapásokat, súlyos és tartós betegségeket. ⁶⁰Visszahozza rád Egyiptom minden betegségét, amelyektől rettegtél, és rád tapadnak. ⁶¹Minden betegséget és csapást, amely nincs megírva a törvény e könyvében, szintén rád hoz Atyád, amíg el nem pusztulsz. ⁶²Ti, akik annyian voltatok, mint az ég csillagai, kevesen maradtok, mert nem hallgattatok Atyátok szavára. ⁶³Ahogy Atyád örömét lelte abban, hogy jót tegyen veled, és megsokasítson téged, úgy fogja Atyád örömét lelni abban, hogy tönkretegyen és elpusztítson téged, és kiszakítanak arról a földről, amelyre bemész, hogy birtokba vedd. ⁶⁴Atyád szétszór téged minden nép közé, a föld egyik végétől a másikig, és ott más isteneket szolgálsz, fából és kőből valókat, amelyeket sem te, sem atyáid nem ismertetek. ⁶⁵Azok között a népek között nem találsz nyugalmat, és lábad talpának sem lesz pihenőhelye. Ott Atyád rettegő szívet, elhomályosuló szemet és csüggedő lelket ad neked. ⁶⁶Életed szüntelen veszélyben függ előtted. Éjjel-nappal rettegsz, és sohasem leszel biztos az életedben. ⁶⁷Reggel ezt mondod: „Bárcsak este volna!”, este pedig: „Bárcsak reggel volna!” — a rettegés miatt, amely betölti a szívedet, és a látvány miatt, amelyet szemed látni fog. ⁶⁸Atyád hajókon visz vissza téged Egyiptomba, azon az úton, amelyről azt mondtam, hogy nem látod többé. Ott áruba bocsátjátok magatokat ellenségeiteknek rabszolgákul és rabszolganőkül, de senki sem vásárol meg titeket.