5Mózes 27 FHB Father's Heart Bible™

27 ¹Mózes és Izráel vénei ezt parancsolták a népnek: „Tartsátok meg mindazt a parancsot, amelyet ma adok nektek. ²Amikor átkeltek a Jordánon arra a földre, amelyet Atyátok ad nektek, állítsatok fel nagy köveket, és vonjátok be őket mésszel. ³Írjátok fel rájuk ennek a törvénynek minden szavát, amikor átkeltek, hogy bemenjetek arra a földre, amelyet Atyátok ad nektek – a tejjel és mézzel folyó földre, ahogyan Atyánk megígérte nektek. ⁴Amikor átkeltek a Jordánon, állítsátok fel ezeket a köveket az Ébál-hegyen, ahogyan ma megparancsolom nektek, és vonjátok be őket mésszel. ^a a v4 Az Ébál-hegy és a Garizim-hegy ikerhegyek, amelyek Sikem városát fogják közre Kánaán közepén; a szövetségkötés szertartása az egyikre helyezte az áldást, a másikra pedig az átkot. ⁵Ott építsetek oltárt Atyátoknak, kövekből való oltárt; vasszerszám ne érintse őket. ⁶Faragatlan kövekből építsétek fel Atyátok oltárát, és mutassatok be rajta égőáldozatokat Atyátoknak. ⁷Mutassatok be békeáldozatokat, egyétek meg ott, és örvendezzetek Atyátok előtt. ⁸A kövekre pedig írjátok fel ennek a törvénynek minden szavát, egészen világosan.”

Az ő népe vagytok

⁹Mózes és a lévita papok ezt mondták egész Izráelnek: „Csendesedj el, Izráel, és figyelj! Ma Atyád népévé lettél. ¹⁰Engedelmeskedj Atyádnak, tartsd meg parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma megparancsolok neked.”

¹¹Még ugyanazon a napon Mózes ezt parancsolta a népnek: ¹²„Miután átkeltetek a Jordánon, ezek álljanak fel a Garizim-hegyen, hogy megáldják a népet: Simeon, Lévi, Júda, Issakár, József és Benjámin. ¹³Ezek pedig álljanak fel az Ébál-hegyen az átokhoz: Rúben, Gád, Ásér, Zebulon, Dán és Naftáli. ¹⁴A léviták pedig hangos szóval kiáltsák Izráel egész népének: ¹⁵»Átkozott, aki bálványt farag vagy önt – ami utálatos Atyánknak, mesterember kezének műve –, és titokban felállítja!« Az egész nép feleljen rá: »Ámen!«”

¹⁶»Átkozott, aki megveti apját vagy anyját!« Az egész nép mondja: »Ámen!«

¹⁷»Átkozott, aki elmozdítja felebarátja határkövét!« Az egész nép pedig mondja: »Ámen!«

¹⁸»Átkozott, aki tévútra visz egy vakot az úton!« Az egész nép mondja: »Ámen!«

¹⁹»Átkozott, aki megtagadja a jövevény, az árva vagy az özvegy jogát!« Az egész nép mondja: »Ámen!«

²⁰Átkozott, aki apja feleségével hál, mert meggyalázta apja házasságát! Az egész nép mondja: »Ámen!«

²¹»Átkozott, aki bármilyen állattal hál!« Az egész nép pedig mondja: »Ámen!«

²²»Átkozott, aki a nővérével hál, apja leányával vagy anyja leányával!« Az egész nép mondja: »Ámen!«

²³»Átkozott, aki az anyósával hál!« Az egész nép pedig mondja: »Ámen!«

²⁴»Átkozott, aki titokban leüti felebarátját!« Az egész nép pedig mondja: »Ámen!«

²⁵»Átkozott, aki megvesztegetést fogad el, hogy megöljön egy ártatlan embert!« Az egész nép mondja: »Ámen!«

²⁶»Átkozott, aki nem tartja fenn és nem teljesíti ennek a törvénynek a szavait!« Az egész nép mondja: »Ámen!« ^b b v26 Pál idézi ezt a verset a Galata 3:10-ben, hogy megmutassa: mindenki, aki a törvény megtartására támaszkodik, annak átka alá kerül – ezt az átkot Jézus vette le rólunk azzal, hogy átokká lett értünk a kereszten (Galata 3:13).