A botránkozásról és a megbocsátásról

Bocsáss meg naponta hétszer. Elég a magnyi hit. A kötelességüket teljesítő szolgák nem tulajdonítanak maguknak érdemet. Tíz leprás meggyógyul, és egy, egy samaritánus, visszatér, dicsőítve Atyánkat. Az ország nem olyasmi, amire rá lehet mutatni; már közöttük van.

17. fejezet.

Jézus így szólt a tanítványaihoz: „A botránkozások elkerülhetetlenül eljönnek, de jaj annak, aki által jönnek! Jobb lenne neki, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tengerbe dobnák, mint hogy megbotránkoztassa e kicsinyek közül akár csak egyet is.

Vigyázzatok magatokra! Ha vétkezik ellened a testvéred, fedd meg, és ha megbánja, bocsáss meg neki. És ha napjában hétszer vétkezik ellened, és hétszer tér vissza hozzád ezt mondva: »Megbánom«, bocsáss meg neki.”

Az apostolok ezt mondták az Úrnak: „Növeld a hitünket!”

Az Úr így válaszolt: „Ha akkora hitetek lenne, mint egy mustármag, és ezt mondanátok ennek a szederfának: »Szakadj ki gyökerestül, és gyökerezz meg a tengerben«, engedelmeskedne nektek. Ki az közületek, aki, ha van egy szolgája, aki szánt vagy a nyájat őrzi, ezt mondja neki, amikor megjön a mezőről: »Gyere azonnal, telepedj az asztalhoz«? Nem azt mondja-e inkább neki: »Készítsd el a vacsorámat, övezd fel magad, és szolgálj nekem, amíg eszem és iszom, azután majd te is ehetsz és ihatsz«?

Vajon megköszöni-e a szolgának, hogy megtette, amit parancsolt neki? Így ti is, amikor megtettetek mindent, amit parancsoltak nektek, ezt mondjátok: »Haszontalan szolgák vagyunk, csak azt tettük, ami a kötelességünk volt«.”

Az Atya meggyógyít tíz leprást

Amikor Jeruzsálem felé tartott, Samária és Galilea között haladt át. Amint beért egy faluba, szembejött vele tíz leprás férfi. Távol megálltak,

és hangosan ezt kiáltották: „Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!”

Amikor meglátta őket, ezt mondta: „Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak!” És amíg mentek, megtisztultak.

Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és hangosan dicsőítette Atyánkat, arcra borult Jézus lába előtt, és hálát adott neki. Ez az ember pedig samáriai volt.

Jézus ekkor megkérdezte: „Nem tízen tisztultak meg? Hol van a többi kilenc? Senki más nem akadt, aki visszatért volna, hogy dicsőséget adjon Atyánknak, csak ez az idegen?” Majd ezt mondta neki: „Kelj fel, és menj el, a hited meggyógyított téged!”

Atyánk országa már közöttetek van

Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, mikor jön el Atyánk országa, így válaszolt nekik: „Atyánk országa nem szemmel láthatóan jön el, és nem mondják majd: »Íme, itt« vagy »Ott«, mert Atyánk országa közöttetek van.”

A tanítványoknak pedig ezt mondta: „Eljönnek majd a napok, amikor szeretnétek látni az Emberfia napjai közül egyet, de nem látjátok. Ezt fogják mondani nektek: »Íme, ott« vagy »Íme, itt«. Ne menjetek oda, és ne fussatok utánuk! Mert ahogyan a villám cikázik, és az ég egyik szélétől a másikig világít, úgy lesz az Emberfia is az ő napján. De előbb sokat kell szenvednie, és ennek a nemzedéknek el kell őt vetnie. És ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is. Ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába; akkor jött az özönvíz, és mindenkit elpusztított. Ugyanígy volt Lót napjaiban is: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek, de azon a napon, amelyen Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elpusztított. Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik. Azon a napon, aki a háztetőn lesz, és a holmija a házban van, ne menjen le érte; és aki a mezőn lesz, ugyanúgy ne forduljon vissza. Emlékezzetek Lót feleségére! Aki meg akarja tartani az életét, elveszíti, aki pedig elveszíti, megtartja azt. Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyiket felveszik, a másikat otthagyják. Két asszony őröl majd együtt, az egyiket felveszik, a másikat otthagyják.” ^a

Ekkor megkérdezték tőle: „Hol, Uram?” Ő pedig ezt felelte: „Ahol a holttest van, oda gyűlnek a keselyűk.”