Atyánk meghallgatja a kitartó kiáltást

Egy özvegy kifárasztja az igazságtalan bírót, és egy vámszedő, aki fel sem meri emelni a szemét, megigazulva megy haza Atyánk előtt, a farizeus pedig nem. A gyermekeket szívesen fogadja, egy gazdag előkelő szomorúan távozik, Jerikó előtt pedig egy vak koldus addig kiált, amíg Jézus meg nem áll.

18. fejezet.

Akkor Jézus példázatot mondott nekik arról, hogy mindig imádkozni kell, és sohasem szabad elcsüggedni.

„Egy városban élt egy bíró, aki Istent nem félte, és az embereket nem becsülte. Abban a városban volt egy özvegy, aki újra meg újra elment hozzá, és ezt mondta: »Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben!« Egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután ezt mondta magában: »Bár Istent nem félem, és az embereket nem becsülöm, mivel ez az özvegy folyton zaklat, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne fárasszon ki azzal, hogy szüntelenül idejár.«”

Az Úr pedig ezt mondta: „Hallgassátok meg, mit mond a hamis bíró! Hát Atyánk nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? Vajon késlekedik-e, hogy segítsen rajtuk? Mondom nektek, hamarosan igazságot szolgáltat nekik. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?”

Az alázatos szív irgalmat talál

Azoknak pedig, akik elbizakodottan igaznak tartották magukat, és megvetettek mindenki mást, ezt a példázatot mondta:

„Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: »Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosztevő, házasságtörő, vagy mint ez a vámszedő is.« »Hetente kétszer böjtölök, tizedet adok mindenből, amit szerzek.« A vámszedő pedig távol megállt, és a szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verte, és ezt mondta: »Atyánk, légy irgalmas nekem, bűnösnek!« Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.”

Az Atya országa a gyermekeké

Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy megérintse őket, amikor azonban a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak.

De Jézus magához hívta a gyermekeket, és ezt mondta: „Engedjétek, hogy a gyermekek hozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert Atyánk országa az ilyeneké. Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja Atyánk országát, mint egy kisgyermek, az semmiképpen nem megy be oda.”

Az egyetlen dolog, amit a gazdagság nem vehet meg

Egy előkelő ember megkérdezte tőle: „Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?”

Jézus ezt mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül Atyánk. ^a

Ismered a parancsolatokat: »Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat!«”

„Mindezt megtartottam ifjúkorom óta” – mondta.

Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta neki: „Még egy fogyatkozásod van: add el mindenedet, amid van, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, azután jöjj, és kövess engem!”

Amikor ezt meghallotta, nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt.

Jézus ránézett, és ezt mondta: „Milyen nehezen mennek be a gazdagok Atyánk országába! Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak Atyánk országába bejutni.”

Akik ezt hallották, megkérdezték: „Akkor ki üdvözülhet?”

Ő pedig ezt mondta: „Ami az embereknek lehetetlen, az Atyánknak lehetséges.”

Péter pedig ezt mondta: „Nézd, mi elhagytuk otthonunkat, és követtünk téged.”

Ő pedig ezt mondta nekik: „Bizony mondom nektek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát, feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit Atyánk országáért, és ne kapna sokszor annyit már ebben a világban, az eljövendő világban pedig örök életet.”

Az Emberfia a keresztre megy

Maga mellé vette a tizenkettőt, és ezt mondta nekik: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak az Emberfiáról. Mert kiszolgáltatják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák és leköpik, és miután megostorozzák, megölik, de a harmadik napon feltámad.”

Ők azonban semmit sem értettek ebből, mert ez a beszéd rejtve maradt előttük, és nem fogták fel, amit mondott.

Az Atya Fia visszaadja a látást

Amikor Jézus Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett, és koldult. Amikor hallotta, hogy sokaság vonul el mellette, megkérdezte, mi történik. Megmondták neki: „A názáreti Jézus megy arra.” Ekkor így kiáltott: „Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!” Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltott: „Dávid Fia, könyörülj rajtam!”

Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel ért, megkérdezte tőle:

„Mit kívánsz, mit tegyek veled?” Ő így felelt: „Uram, hogy újra lássak.”

Jézus ezt mondta neki: „Láss! A hited megtartott téged.”

És azonnal visszanyerte a látását, és követte Jézust, miközben dicsőítette Atyánkat. És az egész nép, amely ezt látta, szintén dicsérte Atyánkat.