János 13 FHB Father's Heart Bible™

13 ¹A páska ünnepe előtt Jézus tudta, hogy eljött az ő órája, amikor el kell távoznia ebből a világból az Atyához. Mivel szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig szerette őket. ²Vacsora közben az ördög már a szívébe sugallta Júdásnak, az iskáriótes Simon fiának, hogy árulja el Jézust. ³Jézus tudta, hogy az Atya mindent a kezébe adott, és hogy tőle jött el, és hozzá tér vissza, ⁴felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, fogott egy kendőt, és a derekára kötötte. ⁵Azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte mosni a tanítványok lábát, és megtörölte a derekára kötött kendővel. ⁶Simon Péterhez ért, aki ezt mondta neki: „Uram, te mosod meg az én lábamat?”

⁷Jézus így válaszolt neki: „Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted.”

⁸„Az én lábamat nem mosod meg soha” – mondta Péter. Jézus így felelt: „Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám.”

⁹Simon Péter ezt mondta neki: „Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet és a fejemet is!”

¹⁰Jézus ezt mondta neki: „Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosnia, mert egészen tiszta. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan.”

¹¹Tudta ugyanis, hogy ki árulja el, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták.”

¹²Miután megmosta a lábukat, és felöltözött, ismét asztalhoz telepedett, és ezt mondta nekik: „Értitek, hogy mit tettem veletek? ¹³Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól mondjátok, mert az vagyok. ¹⁴Ha tehát én, az Úr és a Mester megmostam a lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. ¹⁵Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. ¹⁶Bizony, bizony mondom nektek: a szolga nem nagyobb uránál, és a küldött sem nagyobb annál, aki elküldte. ¹⁷Ha tudjátok ezeket, boldogok vagytok, ha meg is teszitek.

Aki a kenyeremet ette

¹⁸„Nem mindnyájatokról szólok: én tudom, kiket választottam ki. De be kell teljesednie az Írásnak: »Aki a kenyeremet eszi, a sarkát emelte fel ellenem.« ¹⁹Már most megmondom nektek, mielőtt megtörténik, hogy amikor megtörténik, higgyétek, hogy ÉN VAGYOK. ^a a v19 Az „ÉN VAGYOK” az a név, amellyel Atyánk megnevezte magát Mózesnek az égő csipkebokornál. Jézus ugyanezzel az isteni önmegnevezéssel él – most a tanítványoknak mondja ki, a bizalom ajándékaként, mielőtt az árulás kibontakozik. ²⁰Bizony, bizony mondom nektek: aki befogadja azt, akit elküldök, engem fogad be, aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki elküldött engem.”

²¹Miután ezt elmondta, Jézus megrendült lelkében, és így tett bizonyságot: „Bizony, bizony mondom nektek, közületek egy el fog árulni engem.”

²²A tanítványok egymásra néztek, mert tanácstalanok voltak, hogy kiről beszél. ²³Tanítványai közül az egyik, akit Jézus szeretett, az asztalnál ott volt Jézus mellett. ²⁴Simon Péter intett neki, hogy kérdezze meg, kiről beszél. ²⁵Az pedig Jézushoz hajolt, és megkérdezte tőle: „Uram, ki az?”

²⁶Jézus így felelt: „Az, akinek a bemártott falatot adom.” Bemártotta tehát a falatot, és odaadta Júdásnak, az iskáriótes Simon fiának. ²⁷Miután Júdás elvette a falatot, bement belé a Sátán. Jézus pedig ezt mondta neki: „Amit tenni akarsz, tedd meg hamar!”

²⁸De az asztalnál ülők közül senki sem értette, miért mondta ezt neki. ²⁹Mivel Júdásnál volt az erszény, egyesek azt gondolták, hogy Jézus ezt mondja neki: „Vedd meg, amire szükségünk van az ünnepre”, vagy hogy adjon valamit a szegényeknek. ³⁰Júdás pedig, miután elvette a falatot, azonnal kiment. Éjszaka volt.

Szeressétek egymást

³¹Miután Júdás kiment, Jézus ezt mondta: „Most dicsőült meg az Emberfia, és Atyám megdicsőült őbenne. ³²Ha Atyám megdicsőült őbenne, akkor Atyám is megdicsőíti a Fiút önmagában, sőt azonnal megdicsőíti. ³³Gyermekeim, még egy kis ideig veletek vagyok. Keresni fogtok engem, és amint a zsidó vezetőknek mondtam, most nektek is mondom: ahova én megyek, oda ti nem jöhettek. ³⁴Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást! Ahogyan én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. ³⁵Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”

³⁶Simon Péter ezt mondta neki: „Uram, hova mégy?” Jézus így felelt: „Ahova én megyek, oda most nem követhetsz engem, de később követni fogsz.”

³⁷Péter megkérdezte: „Uram, miért nem követhetlek most? Az életemet is odaadom érted.”

³⁸Jézus így válaszolt: „Az életedet adod értem? Bizony, bizony mondom neked: nem szólal meg a kakas, míg háromszor meg nem tagadsz engem.”