5Mózes 2 FHB Father's Heart Bible™

2 ¹Azután megfordultunk, és a Vörös-tenger felé, a puszta irányába indultunk, ahogyan Atyánk mondta nekem, és hosszú ideig kerülgettük a Széír-hegységet.

²Akkor ezt mondta nekem Atyánk:

³„Elég sokáig kerülgettétek már ezt a hegyvidéket. Forduljatok észak felé! ⁴Parancsold meg a népnek: Testvéreitek, Ézsau leszármazottai földjén mentek át, akik Széírben laknak. Félni fognak tőletek, de nagyon vigyázzatok! ⁵Ne ingereljétek őket, mert nem adok nektek a földjükből, még egy talpalatnyit sem, mivel a Széír-hegységet Ézsaunak adtam birtokul. ⁶Ételt ezüstért vásároljatok tőlük, hogy legyen mit ennetek, és vizet is ezüstért vegyetek tőlük, hogy legyen mit innotok.

⁷„Mert Atyátok megáldott benneteket kezetek minden munkájában. Ismerte vándorlásotokat ezen a nagy pusztán át. Atyátok veletek volt ezen a negyven éven át, és semmiben sem szenvedtetek hiányt.”

⁸Így hát elvonultunk testvéreink, Ézsau Széírben lakó leszármazottai mellett, letérve az Arábá útjáról, amely Élátból és Ecjón-Geberből vezet fel. Azután megfordultunk, és tovább indultunk Móáb pusztája felé.

⁹Akkor ezt mondta nekem Atyánk: „Ne támadd meg Móábot, és ne ingereld harcra, mert nem adok neked birtokul a földjéből, mivel Árt Lót leszármazottainak adtam birtokul.”

¹⁰(Korábban az émek laktak ott, nagy és erős nép, olyan magas termetűek, mint az anákok. ¹¹Az anákokhoz hasonlóan őket is a refáiak közé sorolják, de a móábiak émeknek nevezik őket. ¹²Széírben egykor a hóriak laktak, de Ézsau leszármazottai kiűzték és elpusztították őket, és a helyükre telepedtek, ahogyan Izráel is tette azon a földön, amelyet Atyánk adott nekik.)

¹³„Most pedig induljatok, és keljetek át a Zered-patakon!” Így átkeltünk a Zered-patakon.

¹⁴Kádés-Barneától addig, hogy átkeltünk a Zered-patakon, harmincnyolc év telt el, amíg az egész nemzedék, a harcosok mind kihaltak a táborból, ahogyan Atyánk megesküdött nekik. ¹⁵Bizony, Atyánk keze ellenük fordult, és kiirtotta őket a táborból, amíg mind el nem pusztultak. ¹⁶Amikor pedig a harcosok mind elpusztultak és kihaltak a nép közül, ¹⁷ezt mondta nekem Atyánk:

¹⁸„Ma átkelsz Móáb határán, Árnál. ¹⁹Amikor az ammóniak közelébe érsz, ne támadd meg és ne ingereld őket, mert nem adok neked birtokul a földjükből – Lót leszármazottainak adtam birtokul.”

²⁰(Azt a földet is a refáiak földjének tartják – korábban refáiak laktak ott, bár az ammóniak zamzummoknak nevezik őket, ²¹nagy és erős nép, olyan magas termetűek, mint az anákok. De Atyánk elpusztította őket az ammóniak előtt, akik kiűzték őket, és a helyükre telepedtek, ²²ahogyan Ézsau Széírben lakó leszármazottaiért is tette, amikor elpusztította előlük a hóriakat; kiűzték őket, és a helyükre telepedtek, és ott laknak mind a mai napig. ²³Az avviak pedig falvakban laktak egészen Gázáig; a kaftóriak, akik Kaftórból jöttek, elpusztították őket, és a helyükre telepedtek.) ^a a v23 Kaftór Kréta és a környező égei-tengeri térség ősi neve; a kaftóriak tengerjáró nép voltak, akik a Gáza melletti partvidéken telepedtek le.

²⁴„Indulj, és kelj át az Arnón-patakon! Nézd, kezedbe adtam az emóri Szíhónt, Hesbón királyát és országát. Kezdd el elfoglalni, szállj harcba vele! ²⁵Ma kezdem el, hogy rettegést és félelmet keltsek tőled minden nép szívében az ég alatt. Amint meghallják a híredet, megremegnek, és gyötrődni fognak miattad.”

Mózes békét ajánl Szíhónnak

²⁶Akkor követeket küldtem Kedémót pusztájából Szíhónhoz, Hesbón királyához, békés szavakkal, és ezt üzentem: ²⁷„Hadd vonuljak át országodon! Csak az úton maradok, nem térek le sem jobbra, sem balra. ²⁸Ételt pénzért adj nekem, hogy ehessek, és vizet is pénzért adj, hogy ihassak – csak gyalog hadd vonuljak át, ²⁹ahogyan Ézsau Széírben lakó leszármazottai és az Árban lakó móábiak tették velem, amíg át nem kelek a Jordánon arra a földre, amelyet Atyánk ad nekünk.” ³⁰De Szíhón, Hesbón királya nem engedte, hogy átvonuljunk, mert Atyánk megkeményítette a lelkét és megátalkodottá tette a szívét, hogy a kezedbe adja, ahogyan ma is láthatod.

³¹Akkor ezt mondta nekem Atyánk: „Nézd, elkezdtem neked adni Szíhónt és országát. Kezdd el most elfoglalni, vedd birtokba az országát!”

³²Akkor Szíhón kivonult ellenünk egész népével, hogy megütközzék velünk Jahcánál. ³³De Atyánk a kezünkbe adta, és levertük őt, fiait és egész népét. ³⁴Abban az időben elfoglaltuk minden városát, és teljesen kiirtottunk minden várost: férfiakat, nőket, gyermekeket, senkit sem hagytunk életben. ³⁵Csak az állatokat zsákmányoltuk magunknak, meg az elfoglalt városok zsákmányát. ³⁶Aróértól, amely az Arnón-patak szélén van, és a völgyben fekvő várostól egészen Gileádig egyetlen város sem volt túl erős nekünk; Atyánk mindet a kezünkbe adta. ³⁷Csak az ammóniak földjéhez nem közeledtél, a Jabbók-patak egész partvidékéhez és a hegyvidék városaihoz, ahogyan Atyánk megparancsolta nekünk.