Már nyomtatásban is

1Királyok 3 FHB Father's Heart Bible™

AtyaJézusLélek
15% kedvezmény az első rendelésedből →
Könyv

Atyánk bölcs szívet ad Salamonnak

Amikor Atyánk felajánlja neki, hogy bármit kérhet, a fiatal király csak olyan szívet kér, amely meg tudja különböztetni a jót a rossztól, és olyan gazdagságot is kap, amelyet nem kért. A bizonyíték akkor jön el, amikor két asszony ugyanazt a csecsemőt követeli, és egy kard leleplezi, melyikük szereti őt.

3. fejezet.

Salamon házasság révén szövetségre lépett a fáraóval, Egyiptom királyával. Feleségül vette a fáraó leányát, és Dávid városába vitte, amíg be nem fejezte palotája, Atyánk háza és Jeruzsálem falának építését. A nép azonban még mindig az áldozóhalmokon mutatott be áldozatot, mivel azokban a napokban még nem épült ház Atyánk nevének. a a v2 Az áldozóhalmok helyi, dombtetőkön álló szentélyek voltak, ahol a nép áldozatot mutatott be, mielőtt a templom egyetlen otthont adott az istentiszteletnek. Salamon szerette Atyánkat, és apjának, Dávidnak a rendelkezései szerint élt; csak éppen az áldozóhalmokon áldozott és tömjénezett. Elment a király Gibeónba, hogy ott áldozzon, mert az volt a legnagyobb áldozóhalom; ezer égőáldozatot mutatott be Salamon azon az oltáron.

Gibeónban éjszaka, álomban megjelent Atyánk Salamonnak, és ezt mondta: „Kérj valamit, megadom neked!”

Salamon így felelt: „Te nagy szeretetet és hűséget tanúsítottál szolgád, Dávid, az én apám iránt, mert ő hűségesen, igazságosan és egyenes szívvel járt előtted. Megőrizted számára ezt a nagy szeretetet és hűséget, és fiút adtál neki, aki a trónján ül ma is. Most pedig, Atyám, te tetted királlyá szolgádat apám, Dávid helyett, pedig én még kicsi gyermek vagyok, nem tudom, hogyan kell ki- és bejárni. Szolgád a te néped között van, amelyet kiválasztottál, pedig olyan sokan vannak, hogy nem lehet megszámolni, sem összeírni őket. Adj azért szolgádnak értő szívet, hogy tudja kormányozni népedet, és különbséget tudjon tenni jó és rossz között. Mert ki tudná kormányozni ezt a te nagy népedet?”

Tetszett a szuverén Atyának, hogy Salamon ezt kérte.

Ezért Atyánk ezt mondta neki: „Mivel ezt kérted, nem pedig hosszú életet, gazdagságot vagy ellenségeid életét, hanem bölcsességet kértél, hogy értsd az igazságosságot, most szavad szerint cselekszem: bölcs és értő szívet adok neked, úgyhogy hozzád hasonló nem volt előtted, és utánad sem támad hozzád hasonló. Sőt, azt is megadom neked, amit nem kértél: gazdagságot és dicsőséget, úgyhogy egész életedben nem lesz hozzád fogható egyetlen király sem. Ha pedig az én utaimon jársz, és megtartod rendelkezéseimet és parancsaimat, ahogyan apád, Dávid tette, akkor hosszú életet adok neked.”

Ekkor Salamon fölébredt, és rájött, hogy álom volt. Elment Jeruzsálembe, odaállt a szuverén Atya szövetségládája elé, égőáldozatokat és békeáldozatokat mutatott be, és lakomát rendezett minden szolgájának.

Atyánk bölcsessége feltárja az igazi anyát

Akkor két parázna nő jött a királyhoz, és megállt előtte. Az egyik nő ezt mondta: „Kérlek, uram! Ez a nő meg én egy házban lakunk, és én szültem a házban, amikor ő is ott volt. Harmadnapra azután, hogy én szültem, ez a nő is szült. Együtt voltunk, rajtunk kívül nem volt idegen a házban, csak mi ketten. Az éjszaka folyamán meghalt ennek a nőnek a fia, mert ráfeküdt. Éjfélkor fölkelt, és elvette mellőlem a fiamat, amikor szolgálód aludt, és a keblére fektette, a maga halott fiát pedig az én keblemre tette. Amikor reggel fölkeltem, hogy megszoptassam a fiamat, íme, halott volt. De amikor reggel a világosságnál jól megnéztem, láttam, hogy nem az a fiú, akit én szültem.”

A másik nő erre ezt mondta: „Nem igaz! Az élő az én fiam, a halott a tiéd!” Az előző pedig így felelt: „Nem igaz! A halott a te fiad, az élő az enyém!” Így vitatkoztak a király előtt.

Akkor a király ezt mondta: „Ez azt mondja: »Az én fiam él, a te fiad halott«, az pedig azt mondja: »Nem, a te fiad halott, az én fiam él.«”

Majd ezt mondta a király: „Hozzatok nekem egy kardot!” Oda is vittek egy kardot a király elé. Ekkor így szólt a király: „Vágjátok ketté az élő gyermeket, és adjátok az egyik felét az egyiknek, a másik felét a másiknak!”

Ekkor az élő fiú anyja így szólt a királyhoz, mert fájt a szíve a gyermekéért: „Kérlek, uram, adjátok neki az élő csecsemőt, csak meg ne öljétek!” A másik pedig ezt mondta: „Ne legyen se az enyém, se a tied: vágjátok ketté!”

Akkor a király így szólt: „Adjátok az élő gyermeket az előbbi asszonynak, meg ne öljétek! Ő a gyermek anyja.”

Amikor egész Izráel meghallotta az ítéletet, amelyet a király hozott, félelemmel tekintettek a királyra, mert látták, hogy Atyánk bölcsessége van benne az igazságszolgáltatáshoz.