Salamon főtisztviselői

Nevek, kerületek és napi fejadagok mutatják, hogy a királyság valóban működik: tisztviselők látják el az udvart hónapról hónapra, a határok csendesek Dántól Beérsebáig, és minden család biztonságban él a maga szőlőtője alatt. Salamon példabeszédei és énekei, abból a széles szívből, amelyet Atyánk adott neki, minden nemzetből vonzzák a hallgatókat.

4. fejezet.

Salamon király egész Izráel királya volt. Ezek voltak a főtisztviselői: Azarjá, Cádók fia, a pap; Elihóref és Ahijjá, Sísá fiai, az írnokok; Jósáfát, Ahilúd fia, a főtanácsos; Benájá, Jójádá fia, a sereg élén; Cádók és Ebjátár, a papok; Azarjá, Nátán fia, a kerületi felügyelők élén; Zábúd, Nátán fia, pap és a király barátja; Ahisár, a palota felügyelője; Adónirám pedig, Abdá fia, a kényszermunkások élén.

Salamonnak tizenkét kerületi felügyelője volt egész Izráelben, akik ellátták élelemmel a királyt és a háza népét; mindegyik évente egy hónapig gondoskodott az ellátásról. Ezek a nevük: Ben-Húr Efraim hegyvidékén; Ben-Deker Mákacban, Saalbímban, Bét-Semesben és Élón-Bét-Hánánban; Ben-Heszed Arubbótban (hozzá tartozott Szókó és Héfer egész földje); Ben-Abínádáb Dór egész dombvidékén (az ő felesége Táfat, Salamon leánya volt); Baaná, Ahilúd fia: Taanak, Megiddó és egész Bét-Seán, amely Cáretán mellett, Jezréel alatt fekszik, Bét-Seántól Ábél-Mehóláig, egészen Jokmeámon túlig; Ben-Geber Rámót-Gileádban (hozzá tartoztak Jáírnak, Manassé fiának falvai Gileádban, meg Argób vidéke Básánban — hatvan nagy, fallal körülvett város, bronzzárakkal); Ahínádáb, Iddó fia, Mahanaimban; Ahímaac Naftáliban (ő is Salamon egyik leányát, Bászematot vette feleségül); Baaná, Húsaj fia, Ásérban és Bealótban; Jósáfát, Párúah fia, Issakárban; Simei, Élá fia, Benjáminban; Geber, Úrí fia, Gileád földjén, Szíhónnak, az emóriak királyának és Ógnak, Básán királyának földjén; ő volt az egyetlen felügyelő azon a földön.

Béke és bőség az országban

Júda és Izráel olyan sokan voltak, mint a tenger partján a homok; ettek, ittak és örvendeztek. Salamon uralkodott minden királyságon az Eufrátesztől a filiszteusok földjéig és Egyiptom határáig. Adót hoztak, és szolgálták őt egész életében. Salamon napi ellátása ez volt: mintegy száznyolcvan véka finomliszt és háromszázhatvan véka liszt, tíz hizlalt ökör, húsz legelőn tartott marha és száz juh, azonkívül szarvasok, gazellák, őzek és hizlalt szárnyasok. Uralkodott az Eufrátesztől nyugatra fekvő egész vidéken, Tifszahtól Gázáig, annak minden királyán, és békessége volt mindenfelől. Júda és Izráel biztonságban élt, mindenki a maga szőlőtője és fügefája alatt, Dántól Beérsebáig, Salamon egész idejében. Salamonnak negyvenezer rekesz lova volt a harci kocsijaihoz, és tizenkétezer lovasa. Azok a felügyelők ellátták élelemmel Salamon királyt és mindazokat, akik az asztalához jöttek, mindegyik a maga hónapjában, és semmiben sem hagytak hiányt. Árpát és szalmát is hoztak a lovaknak és a gyors paripáknak arra a helyre, ahol szükség volt rá, mindegyik a rá kiszabott kötelessége szerint.

Atyánk bölcsességet adott Salamonnak, igen nagy értelmet és olyan tág szívet, mint a tengerparton a homok. Salamon bölcsessége felülmúlta a keleti népek minden bölcsességét és Egyiptom egész bölcsességét. Bölcsebb volt mindenkinél — az ezráhi Étánnál, meg Hémánnál, Kalkólnál és Dardánál, Máhól fiainál —, és híre eljutott a körülötte lakó minden néphez. Háromezer példabeszédet mondott, és énekeinek száma ezeröt volt. Beszélt a fákról, a libánoni cédrustól a falon növő izsópig; meg az állatokról, a madarakról, a csúszómászókról és a halakról. Minden népből jöttek emberek, hogy hallják Salamon bölcsességét, elküldte őket a föld minden királya, aki hallott a bölcsességéről.