Ház az Atya nevének

A türoszi Hírám, aki szerette Dávidot, cédrusfát és mesterembereket küld Atyánk nevének házához; Salamon búzát és olajat küld cserébe, és a két király szövetséget köt. A kőfejtéshez és a szállításhoz Salamon izráeliek tízezreit sorozza be, váltott csoportokban.

5. fejezet.

Amikor Hírám, Tírusz királya meghallotta, hogy Salamont apja után királlyá kenték, szolgákat küldött hozzá, mert Hírám mindig is szerette Dávidot. Salamon pedig ezt az üzenetet küldte Hírámnak: Tudod, hogy apám, Dávid nem építhetett házat Atyánk nevének, mert mindenfelől háborúk vették körül, míg Atyánk a lába alá nem vetette ellenségeit. Most azonban Atyám nyugalmat adott nekem mindenfelől: nincs ellenség, nincs csapás.

Elhatároztam, hogy házat építek Atyám nevének, ahogyan Atyánk megígérte apámnak, Dávidnak: „A fiad, akit a helyedbe ültetek a trónodra, ő építi majd fel a házat a nevemnek.”

Most azért vágass nekem cédrusokat a Libánonról. Az én szolgáim együtt dolgoznak majd a tieiddel, és megadom a béredet, bármennyit szabsz is, mert tudod, hogy közülünk senki sem ért a favágáshoz úgy, mint a szidóniak.

Amikor Hírám meghallotta Salamon szavait, nagyon megörült, és ezt mondta: „Áldott legyen ma az Úr, aki bölcs fiút adott Dávidnak e nagy nép fölé!” Hírám ezt üzente Salamonnak: „Hallottam, amit üzentél. Megteszek mindent, amit kívánsz a cédrus- és ciprusfával. Szolgáim lehozzák a fatörzseket a Libánonról a tengerhez, én pedig tutajokká kötve a tengeren úsztatom arra a helyre, amelyet kijelölsz, ott szétbontatom, te pedig elszállíttatod. Te viszont teljesíted a kívánságomat, és élelmet adsz a házam népének.”

Így hát Hírám megadott Salamonnak minden cédrus- és ciprusfát, amennyit csak kívánt, Salamon pedig mintegy százhúszezer véka búzát adott Hírámnak háza népének ellátására, és mintegy százhúsz véka sajtolt olajat, évről évre. Atyánk pedig bölcsességet adott Salamonnak, ahogyan megígérte. Béke volt Hírám és Salamon között, és ketten szövetséget kötöttek.

Salamon király pedig egész Izráelből kényszermunkásokat szedett, és a munkára rendeltek száma harmincezer ember volt. Havonta tízezret küldött közülük a Libánonra, váltásban: egy hónapig ott voltak, két hónapig otthon. A kényszermunkát Adónirám felügyelte. Salamonnak hetvenezer teherhordója és nyolcvanezer kőfejtője volt a hegyvidéken, azon a háromezer-háromszáz felügyelőn kívül, akik a munkát irányították, és vezették a dolgozó népet. A király parancsára nagy és értékes köveket fejtettek, hogy faragott kőből rakják le a ház alapját. Salamon és Hírám építői meg a gebáliak faragták és készítették elő a fát és a követ a ház felépítéséhez.