Mózes és Áron a fáraó előtt

Mózes és Áron pusztai ünnepet kér a fáraótól, aki azt feleli, nem ismeri ezt az Istent. Megvonják a szalmát, de a téglakvóta marad, a felügyelőket megverik, és Izráel Mózest hibáztatja. Mózes visszafordul, és megkérdezi Atyánkat, miért is küldte őt.

5. fejezet.

Ezután Mózes és Áron bement a fáraóhoz, és ezt mondta: „Így szól Izráel Atyánk: Engedd el népemet, hogy ünnepet üljön nekem a pusztában!”

A fáraó ezt mondta: „Kicsoda Isten, hogy hallgassak a szavára, és elengedjem Izráelt? Nem ismerem Istent, és Izráelt sem engedem el.”

Ők ezt mondták: „Atyánk megjelent nekünk. Hadd menjünk háromnapi útra a pusztába, hogy áldozzunk Atyánknak, különben megver minket dögvésszel vagy fegyverrel.”

Egyiptom királya pedig ezt mondta nekik: „Mózes és Áron, miért vonjátok el a népet a munkájától? Menjetek vissza a munkátokhoz!” A fáraó ezt mondta: „Nézzétek, immár sok az ország népe, ti meg abbahagyatnátok velük a munkát!”

Még aznap megparancsolta a fáraó a nép sanyargatóinak és felügyelőinek: „Ne adjatok többé szalmát a népnek a téglavetéshez, mint eddig! Menjenek, és gyűjtsenek maguknak szalmát!

De ugyanannyi téglát követeljetek tőlük, mint eddig, ne engedjetek el belőle! Mert lusták, azért kiáltoznak így: »Hadd menjünk, hogy áldozzunk Istenünknek!« Nehezítsétek meg a férfiak munkáját, hogy azzal legyenek elfoglalva, és ne hallgassanak a hazug szavakra!”

Kimentek tehát a sanyargatók és a felügyelők, és ezt mondták a népnek: „Így szól a fáraó: »Nem adok nektek többé szalmát. Menjetek, szerezzetek magatoknak szalmát, ahol találtok, de a munkátokból semmit sem engedünk el!«” Szétszéledt tehát a nép egész Egyiptom földjén, hogy tarlót gyűjtsön szalma helyett. A sanyargatók pedig sürgették őket: „Végezzétek el a napi munkátokat ugyanúgy, mint amikor volt szalma!” Az izráeli felügyelőket, akiket a fáraó sanyargatói állítottak föléjük, megverték, és ezt kérdezték tőlük: „Miért nem készítettétek el a kiszabott téglamennyiséget sem tegnap, sem ma, mint azelőtt?”

Ekkor az izráeli felügyelők a fáraóhoz mentek, és így kiáltottak: „Miért bánsz így szolgáiddal? Szolgáidnak nem adnak szalmát, mégis azt mondják nekünk: »Vessetek téglát!« Íme, szolgáidat verik, pedig a te néped a hibás.”

A fáraó ezt mondta: „Lusták vagytok, lusták! Azért mondjátok: »Hadd menjünk, hogy áldozzunk Istennek.« Most menjetek, dolgozzatok! Szalmát nem adnak nektek, de a kiszabott téglamennyiséget be kell szolgáltatnotok.”

Az izráeli felügyelők látták, hogy bajban vannak, amikor ezt mondták nekik: „Ne csökkentsétek a napi téglamennyiséget!” Amikor kijöttek a fáraótól, ott találták Mózest és Áront, akik rájuk vártak, és ezt mondták nekik: „Tekintsen rátok Atyánk, és ítéljen! Mert gyűlöletessé tettetek minket a fáraó és udvari emberei előtt, és fegyvert adtatok a kezükbe, hogy megöljenek minket.”

Ekkor Mózes visszatért Atyánkhoz, és ezt mondta: „Uralkodó Atyám, miért hoztál bajt erre a népre? Miért is küldtél engem?

Amióta bementem a fáraóhoz, hogy a te nevedben szóljak, rosszul bánik ezzel a néppel, te pedig egyáltalán nem mentetted meg népedet.”