Hóséa, Izráel utolsó királya
Samária háromévi ostrom után elesik, és Izraelt fogságba hurcolják. Az író megállítja a történetet, hogy elmondja, miért: minden próféta figyelmeztetése ellenére bálványokat szolgáltak. Az országba betelepített idegeneket megtanítják Atyánkat félni, miközben továbbra is saját isteneiket szolgálják, és gyermekeik ma is így tesznek.
17 1Áház júdai király tizenkettedik évében Hóséa, Élá fia lett Izráel királya Samáriában, és kilenc évig uralkodott. 2Azt tette, ami gonosz Atyánk szemében, bár nem úgy, mint Izráel királyai, akik előtte éltek. 3Felvonult ellene Salmaneszer, Asszíria királya, és Hóséa a hűbérese lett, és adót fizetett neki. 4De Asszíria királya rájött, hogy Hóséa árulást forral: követeket küldött Szóhoz, Egyiptom királyához, és nem fizette meg Asszíria királyának az évenkénti adót. Ezért Asszíria királya elfogta, megkötözte, és börtönbe vetette. 5Asszíria királya az egész országra rátört, felvonult Samária ellen, és három évig ostromolta.
Samária Asszíria kezére kerül
6Hóséa kilencedik évében Asszíria királya bevette Samáriát, fogságba vitte Izráelt Asszíriába, és letelepítette őket Halahban, a Hábórnál, Gózán folyójánál és Média városaiban.
7Mindez azért történt, mert Izráel vétkezett Atyánk ellen, aki kihozta őket Egyiptomból, a fáraónak, Egyiptom királyának kezéből, ők pedig más isteneket tiszteltek, 8és azoknak a népeknek a szokásait követték, amelyeket Atyánk kiűzött előlük, meg azokat, amelyeket Izráel királyai vezettek be. 9Izráel titokban olyasmit tett, ami helytelen Atyánk ellen: áldozóhalmokat épített minden városában, az őrtornyoktól a megerősített városokig. 10Szent oszlopokat és Asérá-szobrokat állítottak minden magas dombon és minden zöldellő fa alatt. 11Minden áldozóhalmon tömjéneztek, mint azok a népek, amelyeket Atyánk kiűzött előlük. Gonosz dolgokat tettek, amelyekkel haragra ingerelték Atyánkat.
12Bálványoknak szolgáltak, pedig Atyánk megmondta nekik: „Ezt nem szabad megtennetek!” 13Atyánk minden próféta és látnok által így intette Izráelt és Júdát: „Térjetek meg gonosz útjaitokról, és tartsátok meg parancsaimat és rendelkezéseimet — az egész törvényt, amelyet atyáitoknak adtam, és szolgáim, a próféták által küldtem nektek.”
14De nem hallgattak rá. Megkeményítették a nyakukat, mint atyáik, akik nem bíztak Atyánkban. 15Megvetették rendelkezéseit, az atyáikkal kötött szövetséget és intéseit. Hiábavaló bálványok után futottak, és maguk is hiábavalóvá lettek, utánozva a körülöttük élő népeket, amelyeket Atyánk megtiltott nekik, hogy kövessenek. 16Elhagyták Atyánk minden parancsolatát, két öntött borjúszobrot és egy Asérá-szobrot készítettek, leborultak az ég egész csillagserege előtt, és Baalnak szolgáltak. 17Fiaikat és lányaikat tűzáldozatként elégették, jóslással és varázslással foglalkoztak, eladták magukat, hogy azt tegyék, ami gonosz Atyánk szemében, és haragra ingerelték őt. 18Ezért Atyánk nagyon megharagudott Izráelre, és eltávolította őket színe elől. Csak Júda törzse maradt meg, 19de Júda sem tartotta meg Atyánk parancsolatait, hanem Izráel szokásait követte. 20Ezért Atyánk elvetette Izráel egész utódságát, szenvedést hozott rájuk, és fosztogatók kezébe adta őket, míg végül elvetette őket színe elől. 21Amikor Atyánk elszakította Izráelt Dávid házától, Jeroboámot, Nebát fiát tették királyukká. Jeroboám eltérítette Izráelt Atyánk követésétől, és nagy bűnbe vitte őket. 22Izráel pedig kitartott mindazokban a bűnökben, amelyeket Jeroboám elkövetett; nem tértek el tőlük, 23míg végül Atyánk eltávolította Izráelt a színe elől, ahogyan megmondta szolgái, a próféták által. Így vitték fogságba Izráelt a földjéről Asszíriába, és ott is maradtak mindmáig.
Idegenek telepednek le az országban
24Asszíria királya embereket hozott Babilonból, Kútából, Avvából, Hamátból és Szefarvaimból, és letelepítette őket Samária városaiban Izráel helyére. Birtokba vették Samáriát, és annak városaiban laktak. 25Amikor először laktak ott, nem tisztelték Atyánkat; ezért oroszlánokat küldött közéjük, amelyek néhányukat megölték. 26Ezt mondták Asszíria királyának: „Azok a népek, amelyeket Samária városaiba telepítettél, nem ismerik, mit kíván az ország istene. Ezért oroszlánokat küldött közéjük, amelyek pusztítják őket, mert nem ismerik, mit kíván az ország istene.”
27Asszíria királya ezt parancsolta: „Küldjetek vissza egy papot, akit Samáriából fogságba vittetek. Lakjon ott, és tanítsa meg a népet, mit kíván az ország istene.”
28Így az egyik pap, akit Samáriából elvittek, letelepedett Bételben, és megtanította őket, hogyan tiszteljék Atyánkat.
29De mindegyik nép elkészítette a maga isteneit, és elhelyezte azokat az áldozóhalmok szentélyeiben, amelyeket a samáriaiak építettek; mindegyik nép a maga városaiban, ahol lakott. 30A babiloniak Szukkót-Benótot készítették, a kútiak Nergált, a hamátiak Asímát, 31az avviak Nibhazt és Tartákot, a szefarviak pedig tűzben égették el gyermekeiket áldozatul Adrammeleknek és Anammeleknek, Szefarvaim isteneinek. 32Tisztelték Atyánkat, de maguk közül mindenféle papokat rendeltek az áldozóhalmokhoz, akik áldoztak értük a szentélyekben. 33Tisztelték Atyánkat, de a maguk isteneinek is szolgáltak azoknak a népeknek a szokásai szerint, amelyek közül elhurcolták őket. 34Mindmáig a korábbi szokásaikat követik. Nem tisztelik Atyánkat, és nem igazodnak azokhoz a rendelkezésekhez, törvényekhez, tanításhoz és parancsolathoz, amelyeket Atyánk adott Jákób fiainak, akit Izráelnek nevezett el.
35Amikor Atyánk szövetséget kötött velük, ezt parancsolta nekik: „Ne tiszteljetek, ne boruljatok le, ne szolgáljatok és ne áldozzatok más isteneknek! 36Hanem Atyátok, aki nagy erővel és kinyújtott karral hozott ki benneteket Egyiptomból — őt tiszteljétek! Előtte boruljatok le, és neki mutassatok be áldozatokat! 37Mindig ügyeljetek arra, hogy megtartsátok a rendelkezéseket, törvényeket, tanítást és parancsolatot, amelyeket felírt nektek. Ne tiszteljetek más isteneket! 38Ne feledkezzetek meg a szövetségről, amelyet veletek kötöttem, és ne tiszteljetek más isteneket! 39Hanem Atyátokat tiszteljétek, és ő megszabadít benneteket minden ellenségetek kezéből!”
40Ők azonban nem hallgattak rá, hanem továbbra is a korábbi szokásaik szerint cselekedtek. 41Ezek a népek tisztelték Atyánkat, de bálványaiknak is szolgáltak. Gyermekeik és unokáik is úgy tesznek, ahogy atyáik tettek, mindmáig.