Eszter 9 FHB Father's Heart Bible™

9 ¹A tizenkettedik hónapban, azaz adár hónap tizenharmadik napján – amikor a király parancsa és rendelete életbe lépett volna, azon a napon, amelyen a zsidók ellenségei azt remélték, hogy elbánnak velük – fordulat történt: a zsidók bántak el gyűlölőikkel. ²Összegyűltek a zsidók városaikban, Ahasvérós király összes tartományában, hogy rátámadjanak azokra, akik vesztükre törtek. Senki sem tudott megállni velük szemben, mert rettegés fogta el tőlük az összes népet. ³A tartományok összes vezetője, a kormányzók, a helytartók és a királyi tisztviselők mind támogatták a zsidókat, mert rettegés fogta el őket Mordokajtól. ⁴Mordokaj ugyanis nagy hatalomra tett szert a király házában, és híre eljutott minden tartományba, mert Mordokaj egyre nagyobb hatalomra jutott. ⁵A zsidók tehát karddal sújtottak le minden ellenségükre, öldököltek és pusztítottak, és azt tették gyűlölőikkel, amit akartak. ⁶Súsán várában a zsidók ötszáz embert öltek meg és pusztítottak el. ⁷Megölték Parsandátát, Dalfónt, Aszpátát, ⁸Pórátát, Adalját, Aridátát, ⁹Parmastát, Arisajt, Aridajt és Vajzátát is. ¹⁰Megölték Hámánnak, Hammedátá fiának, a zsidók ellenségének tíz fiát, de a zsákmányhoz nem nyúltak.

¹¹Azon a napon jelentették a királynak, hányan haltak meg Súsán várában. ¹²A király ekkor ezt mondta Eszter királynénak: „Súsán várában a zsidók ötszáz embert és Hámán tíz fiát ölték meg és pusztították el. Vajon mit tehettek a király többi tartományában? Mi a kívánságod? Megkapod. Mi a kérésed? Teljesül.”

¹³Eszter így felelt: „Ha jónak látja a király, engedje meg a súsáni zsidóknak, hogy holnap is a mai rendelet szerint járhassanak el, Hámán tíz fiát pedig akasszák bitófára.”

¹⁴A király megparancsolta, hogy így legyen. Rendeletet adtak ki Súsánban, és Hámán tíz fiát felakasztották. ¹⁵A súsáni zsidók adár tizennegyedik napján is összegyűltek, és háromszáz embert öltek meg Súsánban, de a zsákmányhoz nem nyúltak.

¹⁶A király tartományaiban élő többi zsidó is összegyűlt, hogy megvédje az életét. Megszabadultak ellenségeiktől, hetvenötezer gyűlölőjüket megölték, de a zsákmányhoz nem nyúltak. ¹⁷Ez adár tizenharmadik napján történt, tizennegyedik napján pedig megpihentek, és a lakoma és öröm napjává tették azt.

¹⁸A súsáni zsidók viszont a tizenharmadik és a tizennegyedik napon gyűltek össze, a tizenötödik napon pihentek meg, és azt tették a lakoma és öröm napjává. ¹⁹Ezért ünneplik a nyílt falvakban lakó zsidók adár tizennegyedik napját örömmel, lakomával, ünnepnapként, és ajándék ételeket küldenek egymásnak.

A púrim ünnepének elrendelése

²⁰Mordokaj pedig leírta ezeket az eseményeket, és leveleket küldött az összes zsidónak Ahasvérós király minden tartományába, közelre és távolra egyaránt, ²¹hogy kötelezze őket adár hónap tizennegyedik és tizenötödik napjának megünneplésére minden esztendőben, ²²mint azokat a napokat, amelyeken a zsidók megszabadultak ellenségeiktől, és mint azt a hónapot, amely gyászból örömre, siralomból ünneplésre fordult számukra. Meghagyta nekik, hogy tartsák meg ezeket a napokat a lakoma és öröm napjaiként, ajándék ételeket küldve egymásnak és ajándékokat a szegényeknek. ²³A zsidók szokássá tették azt, amit elkezdtek, éppúgy, ahogyan Mordokaj megírta nekik. ²⁴Hámán ugyanis, az agági Hammedátá fia, az összes zsidó ellensége, a vesztükre tört, és púrt, azaz sorsot vetett, hogy eltiporja és elpusztítsa őket. ²⁵Amikor azonban a dolog a király elé került, írásban rendelte el, hogy a gonosz terv, amelyet Hámán a zsidók ellen szőtt, az ő fejére szálljon vissza, és hogy őt is, fiait is akasszák bitófára.

²⁶Ezért nevezik ezeket a napokat púrimnak, a púr szó után, mindazért, ami ebben a levélben állt, és azért, amit láttak, és ami velük történt. ²⁷A zsidók kötelezték magukat, utódaikat és mindazokat, akik csatlakoztak hozzájuk, hogy évről évre, a meghatározott időben, el nem mulasztva megtartják ezt a két napot az előírás szerint, ²⁸és hogy minden nemzedék, minden család, minden tartomány és minden város megemlékezik ezekről a napokról és megtartja őket. Ezek a púrim napok soha nem múlnak el a zsidók közül, és emlékük nem vész ki utódaik közül.

²⁹Eszter királyné, Abihail leánya, és Mordokaj, a zsidó, teljes hatállyal írásba foglalták, és megerősítették ezt a második púrimi levelet. ³⁰Leveleket küldtek az összes zsidónak Ahasvérós királyságának százhuszonhét tartományába, a béke és az igazság szavaival, ³¹hogy megerősítsék ezeket a púrim napokat a megszabott idejükben, ahogyan Mordokaj, a zsidó, és Eszter királyné elrendelte nekik, és ahogyan ők maguk rendelték el maguknak és utódaiknak, a böjtölés és a gyász idejét. ³²Eszter parancsa erősítette meg a púrimra vonatkozó ezen rendelkezéseket, és feljegyezték azokat a könyvbe.