Izráel könnyebb igáért könyörög

Izráel azt kéri Roboámtól, hogy könnyítsen apja igáján; ő barátai tanácsát követi, és inkább skorpiókat ígér. Tíz törzs elfordul tőle, és Jeroboámot koronázza meg — ez Atyánk műve —, aki aztán két aranyborjút készít Bételben és Dánban, hogy senki ne térjen vissza Jeruzsálembe.

12. fejezet.

Roboám elment Sikembe, mert egész Izráel Sikembe gyűlt, hogy királlyá tegye. Amikor ezt meghallotta Jeroboám, Nebát fia – ő még Egyiptomban volt, ahová Salamon király elől menekült, és ott is maradt. Érte küldtek, és hívatták. Jeroboám és Izráel egész gyülekezete eljött, és ezt mondták Roboámnak: „Apád kemény igát rakott ránk. Most könnyíts apád kemény szolgálatán és a ránk helyezett nehéz igán, és szolgálni fogunk neked.”

Ő ezt mondta nekik: „Menjetek el három napra, azután térjetek vissza hozzám!” És a nép elment.

Roboám király tanácsot kért a vénektől, akik apját, Salamont szolgálták, amíg élt. „Mit tanácsoltok, mit feleljek ennek a népnek?” – kérdezte.

„Ha ma szolgálsz ennek a népnek, és kedvesen felelsz nekik, akkor mindörökké a szolgáid lesznek” – felelték.

De ő elvetette a vének tanácsát, és az ifjaktól kért tanácsot, akik vele együtt nőttek fel, és őt szolgálták. Ezt kérdezte tőlük: „Mit tanácsoltok? Mit feleljünk ennek a népnek, amely ezt mondta nekem: »Könnyíts az igán, amelyet apád rakott ránk!«?”

Az ifjak, akik vele együtt nőttek fel, ezt felelték: „Ennek a népnek, amely ezt mondta neked: »Apád nehéz igát rakott ránk, de te könnyíts rajta«, ezt mondd: »A kisujjam vastagabb, mint apám dereka.« Apám nehéz igát rakott rátok, én még nehezebbé teszem. Apám ostorral fenyített titeket, én skorpiókkal foglak fenyíteni titeket.”

Három nap múlva Jeroboám és az egész nép visszatért Roboámhoz, ahogyan a király mondta: „Harmadnapra térjetek vissza hozzám!” A király keményen válaszolt a népnek. Elvetette a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, és úgy szólt hozzájuk, ahogyan az ifjak tanácsolták: „Apám nehéz igát rakott rátok, én még nehezebbé teszem. Apám ostorral fenyített titeket, én skorpiókkal foglak fenyíteni titeket.”

A király tehát nem hallgatott a népre, mert ez a fordulat Atyánktól jött, hogy beteljesedjék az ige, amelyet Atyánk a silói Ahijjá által mondott Jeroboámnak, Nebát fiának.

Amikor egész Izráel látta, hogy a király nem hallgat rájuk, ezt felelte neki a nép: „Mi közünk Dávidhoz? Nincs örökségünk Isai fiában! Térj sátraidba, Izráel! Most törődj a magad házával, Dávid!” És Izráel hazament a sátraiba.

De Roboám továbbra is uralkodott azokon az izráelieken, akik Júda városaiban laktak. Roboám király elküldte Adórámot, aki a kényszermunkát felügyelte, de egész Izráel megkövezte, és meghalt. Roboám király gyorsan felszállt a harci kocsijára, és Jeruzsálembe menekült. Így lázadt fel Izráel Dávid háza ellen mind a mai napig.

Amikor egész Izráel meghallotta, hogy Jeroboám visszatért, hívatták a gyülekezetbe, és egész Izráel királyává tették. Csak Júda törzse követte Dávid házát.

Amikor Roboám megérkezett Jeruzsálembe, összegyűjtötte Júda egész házát és Benjámin törzsét – száznyolcvanezer válogatott harcost –, hogy harcoljanak Izráel háza ellen, és visszaszerezzék a királyságot Roboámnak, Salamon fiának.

De Atyánk igéje így szólt Semajához, Atyánk emberéhez:

„Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának, Júda és Benjámin egész házának és a nép többi részének:

»Ezt mondja Atyánk: Ne vonuljatok fel, és ne harcoljatok testvéreitek, az izráeliek ellen! Térjen haza mindenki, mert tőlem származott ez a dolog!«” És ők engedelmeskedtek az igének, és hazatértek, ahogyan mondta.

Jeroboám bálványokat állít fel Bételben és Dánban

Jeroboám kiépítette Sikemet Efraim hegyvidékén, és ott lakott. Onnan kiment, és kiépítette Penúélt. Jeroboám ezt gondolta magában: „Most visszakerülhet a királyság Dávid házához. Ha ez a nép fölmegy Jeruzsálembe, hogy áldozatot mutasson be Atyánk házában, akkor visszatér a szívük urukhoz, Roboámhoz, Júda királyához. Engem pedig megölnek, és visszatérnek Roboámhoz, Júda királyához.” Miután tanácsot kért, a király két aranyborjút csináltatott. Ezt mondta a népnek: „Sok nektek, hogy Jeruzsálembe járjatok fel. Íme, a te isteneid, Izráel, akik kihoztak téged Egyiptom földjéről!” Az egyiket Bételben állította fel, a másikat pedig Dánban. Ez bűnné lett, mert a nép az egyik elé járult, hogy imádja, egészen Dánig. Jeroboám szentélyeket épített a magaslatokon, és papokat rendelt a nép köréből, akik nem voltak léviták. Jeroboám ünnepet rendelt el a nyolcadik hónap tizenötödik napján, Júda ünnepéhez hasonlóan, és áldozatokat mutatott be az oltáron. Így tett Bételben is: áldozott a borjúknak, amelyeket csináltatott, és ott papokat rendelt a magaslatokhoz, amelyeket épített. A nyolcadik hónap tizenötödik napján – abban a hónapban, amelyet maga eszelt ki – fölment az oltárhoz, amelyet Bételben épített, ünnepet rendelt az izráelieknek, és fölment az oltárhoz, hogy tömjént égessen.