Fiam, add nekem a szívedet!

Asztali illem, alatta valami keményebbel. Vigyázz magadra az uralkodó csemegéi mellett, és ne merítsd ki magad a gazdagság hajszolásában, mert az szárnyat növeszt és elrepül. A végén egy részeg arcképe áll: megverték, de nem érzi, és csak azért ébred fel, hogy újabb italt keressen.

23. fejezet.

Amikor leülsz enni egy fejedelemmel, jól figyeld meg, mi van előtted, és kést tégy a torkodra, ha a vágyaid uralkodnak rajtad. Ne kívánd a finom falatjait, mert csalóka étel az.

Ne fáradj azért, hogy meggazdagodj; legyen bölcsességed, hogy megfékezd magad. Alig pillantasz a gazdagságra, már nincs is, mert hirtelen szárnyra kap, és sasként repül az ég felé.

Ne edd az irigy ember kenyerét, és ne kívánd a finom falatjait, mert olyan ember ő, aki folyton számolgatja a költséget. „Egyél és igyál!” – mondja neked, de a szíve nincs veled. Kihányod azt a keveset, amit ettél, és hiába pazaroltad kedves szavaidat.

Ne beszélj a bolond füle hallatára, mert megveti szavaid bölcsességét.

Ne mozdítsd el a régi határkövet, és ne hatolj be az árvák földjére, mert erős a Megváltójuk; Atyánk perli majd ügyüket ellened. ^a

Fordítsd szívedet az intésre, és füledet a tudás szavaira.

Ne vond meg a fenyítést a gyermektől; ha megvered a vesszővel, nem hal meg. Verd meg a vesszővel, és megmented a lelkét a sírtól.

Fiam, ha bölcs a szíved, az én szívem is örül majd. Bensőm ujjong, amikor ajkad azt mondja, ami helyes.

Ne irigykedjék szíved a bűnösökre, hanem maradj meg Atyánk félelmében egész nap. Bizonyosan van jövő, és reménységed nem vész el.

Hallgass rám, fiam, és légy bölcs, és tartsd szívedet a helyes úton. Ne légy azok közt, akik bortól részegednek, vagy akik falják a húst, mert a részeges és a falánk elszegényedik, és az álmosság rongyokba öltözteti őket.

Hallgass apádra, aki életet adott neked, és ne vesd meg anyádat, amikor megöregszik. Vásárold meg az igazságot, és ne add el; szerezz bölcsességet, intést és értelmet. Az igaz gyermek apja nagyon örül; aki bölcs fiút nemz, öröme telik benne. Örüljön apád és anyád; ujjongjon az, aki szült téged.

Fiam, add nekem a szívedet, és szemed gyönyörködjék útjaimban. Mert a parázna nő mély verem, és a házasságtörő asszony szűk kút. Lesben áll, mint a rabló, és sok férfit hűtlenségbe visz.

Kié a nyomorúság? Kié a bánat? Kié a viszály? Kié a panasz? Kié az ok nélküli seb? Kié a vörös szem? Azoké, akik sokáig elidőznek a bor mellett, akik elmennek megkóstolni a kevert bort. Ne nézegesd a bort, amikor piroslik, amikor csillog a pohárban, és simán lecsúszik. A végén megmar, mint a kígyó, és megcsíp, mint a vipera. Szemed furcsa dolgokat lát, és szíved fonák dolgokat mond. Olyan leszel, mint aki a tenger közepén fekszik, mint aki a hajó árbocának tetején hever. „Megütöttek, de nem fájt; megvertek, de nem is tudtam róla. Mikor ébredek fel? Keresek még egy italt.”