Jeremiás 3 FHB Father's Heart Bible™

3 ¹Ezt mondják: Ha egy férfi elbocsátja a feleségét, és az asszony elhagyja őt, és máshoz megy feleségül, visszatér-e még hozzá az a férfi? Nem válna-e teljesen tisztátalanná az az ország? Te sok szeretővel paráználkodtál – és mégis visszatérnél hozzám? – így szól Atyád.

²Emeld fel a szemed a kopár magaslatokra, és nézd: hol nem gyaláztak meg? Az utak mentén ültél, szeretőidre várva, mint nomád a pusztában. Beszennyezted az országot paráznaságoddal és gonoszságoddal. ³Ezért maradt el a zápor, és nem jött meg a tavaszi eső. Mégis parázna nő szemérmetlen arca van rajtad, nem akarsz szégyenkezni. ⁴Nemde épp most kiáltottál hozzám: „Atyám, te vagy ifjúságom barátja”? ⁵„Örökké haragszik majd? Mindvégig megtartja haragját?” Így beszélsz, de közben minden gonoszságot elkövetsz, amire csak képes vagy.

Két nővér, aki elfelejtette Atyját

⁶Atyánk ezt mondta nekem Jósiás király idejében: „Láttad-e, mit tett a hűtlen Izráel? Felment minden magas halomra, minden zöldellő fa alá, és ott paráználkodott. ⁷Azt gondoltam, hogy miután mindezt megtette, visszatér majd hozzám, de nem tért vissza, és látta ezt álnok nővére, Júda is. ⁸Látta, hogy a hűtlen Izráel minden házasságtörése miatt elbocsátottam őt, és válólevelet adtam neki. Álnok nővére, Júda mégsem félt, hanem ő is elment, és paráználkodott. ⁹Mivel ennyire semmibe vette paráznaságát, tisztátalanná tette az országot, és házasságot tört a kővel meg a fával. ¹⁰Mindezek ellenére hűtlen nővére, Júda sem tért vissza hozzám teljes szívvel, hanem csak színlelve – így szól Atyád.”

¹¹Atyánk ezt mondta nekem: A hűtlen Izráel igazabbnak bizonyult, mint az álnok Júda.

¹²Menj el, és hirdesd észak felé: Térj vissza, hűtlen Izráel – így szól Atyád. Nem tekintek rád haraggal, mert irgalmas vagyok – így szól Atyád –, nem haragszom örökké. ¹³Csak ismerd el a bűnödet – hogy fellázadtál Atyád ellen, idegenekre pazaroltad kegyeidet minden zöldellő fa alatt, és nem hallgattál a szavamra – így szól Atyád. ¹⁴Térjetek vissza, hűtlen gyermekek – így szól Atyád –, mert én vagyok a férjetek. Magamhoz veszlek titeket – egyet egy városból, kettőt egy nemzetségből –, és elviszlek benneteket a Sionra. ¹⁵Akkor szívem szerint való pásztorokat adok nektek, akik tudással és értelemmel legeltetnek benneteket.

¹⁶Amikor megsokasodtok, és megszaporodtok az országban, azokban a napokban – így szól Atyád – nem mondja többé senki: „Atyánk szövetségládája.” Nem jut többé eszükbe, nem emlékeznek rá, nem hiányolják, és nem készítenek másikat.

¹⁷„Akkor Jeruzsálemet Atyánk Trónjának nevezik, és minden nemzet odagyűlik, hogy tisztelje Atyánk nevét. Nem követik többé megátalkodott, gonosz szívüket. ¹⁸Azokban a napokban Júda háza Izráel házához csatlakozik, és együtt jönnek majd az északi földről arra a földre, amelyet atyáitoknak adtam örökségül. ¹⁹Én magam mondtam: »Mily szívesen tennélek a gyermekeim közé, és adnék neked gyönyörű földet, a legszebb örökséget minden nemzet közül!« És azt gondoltam, hogy így szólítasz majd engem: »Atyám«, és soha nem fordulsz el tőlem. ²⁰De ahogy a hűtlen asszony elhagyja a férjét, úgy lettél hűtlen hozzám, Izráel háza – így szól Atyád.”

²¹A kopár magaslatokon hang hallatszik – Izráel fiainak sírása és könyörgése –, mert elferdítették útjukat, és elfeledkeztek Atyjukról.

²²„Térjetek vissza, hűtlen gyermekek, meggyógyítom hűtlenségeteket.” „Itt vagyunk, eljövünk hozzád, mert te vagy a mi Atyánk. ²³Bizony, csak ámítás a halmokon és a hegyeken folyó zajongás; valóban Atyánknál van Izráel szabadulása. ²⁴Ifjúságunktól fogva az a szégyenletes dolog emésztette fel atyáink munkájának gyümölcsét – juhaikat és marháikat, fiaikat és leányaikat. ²⁵Feküdjünk le gyalázatunkban, és takarjon be minket szégyenünk! Mert vétkeztünk Atyánk ellen – mi és atyáink – ifjúságunktól fogva mind a mai napig, és nem hallgattunk Atyánk szavára.”