Bocsánatot nyert és meggyógyult
Négy barát kibontja a tetőt, Jézus pedig azt mondja a béna embernek, hogy bűnei megbocsáttattak, amit az írástudók istenkáromlásnak neveznek. Vámszedőkkel eszik, megvédi a nem böjtölő tanítványokat, és magát a szombatot is a magáénak mondja.
2 1Néhány nap múlva, amikor Jézus visszatért Kapernaumba, elterjedt a híre, hogy otthon van. 2Olyan sokan összegyűltek, hogy már hely sem maradt, még az ajtó előtt sem, ő pedig hirdette nekik az igét. 3Ekkor odajöttek néhányan, és egy bénát hoztak hozzá, akit négyen vittek. 4Mivel a sokaság miatt nem tudták hozzá vinni, megbontották felette a tetőt, és amikor rést vágtak rajta, leeresztették az ágyat, amelyen a béna feküdt.
5Amikor Jézus látta a hitüket, így szólt a bénához: „Fiam, megbocsáttattak a bűneid.”
6Néhány írástudó pedig ott ült, és így tanakodott szívében: 7„Miért beszél ez így? Istent káromolja! Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?”
8Jézus lelkében azonnal felismerte, hogy magukban így tanakodnak, és ezt mondta nekik: „Miért tanakodtok ezen szívetekben? 9Mi könnyebb: azt mondani a bénának: »Megbocsáttattak a bűneid«, vagy azt mondani: »Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj«? 10De hogy megtudjátok, hogy van hatalma az Emberfiának arra, hogy a földön megbocsásson bűnöket” – így szólt a bénához: a a v10 Az írástudók épp azt mondták, hogy egyedül Isten bocsáthat meg bűnöket – most pedig Jézus, az Emberfia, megbocsátja őket. Az „Emberfia” cím Dániel látomásáig nyúlik vissza, akinek örökké tartó hatalom adatott, és itt csendben felfedi, kicsoda Jézus. 11„Mondom neked, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!”
12Az pedig felkelt, azonnal fogta az ágyát, és mindenki szeme láttára kiment, úgyhogy mindnyájan ámultak, dicsőítették Atyánkat, és ezt mondták: „Ilyet még sohasem láttunk.”
Jézus elhív egy vámszedőt
13Jézus ismét kiment a tenger partjára, az egész sokaság odament hozzá, ő pedig tanította őket.
14Amint továbbment, meglátta Lévit, Alfeus fiát, aki a vámszedő helyen ült, és így szólt hozzá: „Kövess engem!” Az pedig felkelt, és követte őt.
15Amikor Jézus asztalhoz telepedett Lévi házában, sok vámszedő és bűnös telepedett le Jézussal és tanítványaival együtt, mert sokan voltak, akik követték őt. 16Amikor a farizeusok írástudói látták, hogy együtt eszik a bűnösökkel és a vámszedőkkel, megkérdezték a tanítványaitól: „Miért eszik a vámszedőkkel és a bűnösökkel?”
17Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta nekik: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”
Új bor, új út
18János tanítványai és a farizeusok böjtöltek. Odamentek, és megkérdezték tőle: „Miért böjtölnek János tanítványai és a farizeusok tanítványai, a tieid pedig miért nem böjtölnek?”
19Jézus ezt mondta nekik: „Böjtölhet-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Amíg velük van a vőlegény, nem böjtölhetnek. 20De eljönnek majd azok a napok, amikor elveszik tőlük a vőlegényt, és akkor, azon a napon majd böjtölnek. 21Senki sem varr nyers szövetből foltot régi ruhára, mert különben az új folt kiszakít a régiből, és még nagyobb lesz a szakadás. 22És senki sem tölt újbort régi tömlőkbe, mert különben a bor szétrepeszti a tömlőket, és odavész a bor is, a tömlők is. Az újbort új tömlőkbe töltik.”
Az Emberfia, a szombat Ura
23Egy szombaton gabonaföldeken ment át, és miközben mentek, tanítványai kalászokat kezdtek tépdesni. 24A farizeusok ekkor így szóltak hozzá: „Nézd, miért tesznek olyat, amit szombaton nem szabad?”
25Ő pedig ezt mondta nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett, és megéhezett ő és a vele levők? 26Hogyan ment be Atyánk házába Abjátár főpap idejében, és hogyan ette meg a szent kenyereket, amelyeket nem szabad megenni, csak a papoknak, és hogyan adott azoknak is, akik vele voltak?”
27Azután ezt mondta nekik: „A szombat lett az emberért, és nem az ember a szombatért. 28Tehát az Emberfia ura a szombatnak is.”