1Mózes 39 FHB Father's Heart Bible™

39 ¹Józsefet levitték Egyiptomba. Potifár, a fáraó egyiptomi udvari embere és a testőrség parancsnoka megvásárolta őt az izmaelitáktól, akik odavitték. ²Atyánk Józseffel volt, ezért jól ment a dolga, és egyiptomi urának házában szolgált. ³Ura látta, hogy Atyánk vele van, és hogy Atyánk sikerre visz mindent, amihez hozzáfog. ⁴József elnyerte a tetszését, és a szolgálatába állt. Ura Józsefet állította a háza élére, és rábízott mindent, amije volt. ⁵Attól kezdve, hogy a háza és minden vagyona élére állította Józsefet, Atyánk megáldotta az egyiptomi házát Józsefért, és Atyánk áldása volt mindenen, amije csak volt, a házban és a mezőn egyaránt. ⁶Potifár mindenét Józsefre bízta, és semmivel sem törődött, csak azzal, amit megevett. József szép termetű és jóképű volt.

⁷Ezek után urának felesége szemet vetett Józsefre, és ezt mondta: „Hálj velem!”

⁸De ő nem volt hajlandó, és ezt mondta urának feleségének: „Nézd, amíg én itt vagyok, uram semmivel sem törődik a házban, és mindenét, amije van, a kezembe adta. ⁹Nincs nálam nagyobb ebben a házban, és semmit sem tartott vissza tőlem, csak téged, mivel te a felesége vagy. Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, és vétkezhetnék Atyánk ellen?” ^a a v9 József a bűnt annak nevezi, ami valójában: nem egy szabály megszegésének, hanem annak az Atyának a szíve megsebzésének, aki egészen eddig a pillanatig szerette őt.

¹⁰Az asszony nap mint nap beszélt Józseffel, de ő nem volt hajlandó hallgatni rá, sem mellé feküdni, sem vele lenni. ¹¹Egyik nap József bement a házba, hogy elvégezze a munkáját, és a ház népéből senki sem volt bent. ¹²Az asszony megragadta őt a ruhájánál fogva, és ezt mondta: „Hálj velem!” De József otthagyta a ruháját az asszony kezében, és kimenekült.

¹³Amikor az asszony látta, hogy József a kezében hagyta a ruháját, és kimenekült, ¹⁴összehívta háza népének férfiait, és ezt mondta: „Nézzétek, egy héber embert hozott ide hozzánk, hogy gúnyt űzzön belőlünk! Bejött hozzám, hogy velem háljon, de én hangosan kiáltoztam. ¹⁵Amikor meghallotta, hogy fennhangon kiáltok, itthagyta a ruháját mellettem, és kimenekült. ¹⁶A ruháját magánál tartotta, amíg József ura haza nem jött.” ¹⁷Ugyanezt a történetet mondta el neki: „Bejött hozzám az a héber szolga, akit idehoztál hozzánk, hogy gúnyt űzzön belőlem. ¹⁸De amikor fennhangon kiáltottam, itthagyta a ruháját mellettem, és kimenekült.”

¹⁹Amikor ura meghallotta, mit mondott neki a felesége — „Ezeket tette velem a szolgád” —, haragra gerjedt.

²⁰József ura fogta őt, és abba a börtönbe vetette, ahol a király foglyait tartották. Ott maradt a börtönben. ²¹De Atyánk Józseffel volt, hűséges szeretetet tanúsított iránta, és kedvessé tette őt a börtön parancsnoka előtt. ²²A börtön parancsnoka Józsefre bízta a börtön összes foglyát, és mindent, amit ott végeztek, ő intézett. ²³A parancsnok semmivel sem törődött, amit Józsefre bízott, mert Atyánk vele volt, és Atyánk sikeressé tett mindent, amit tett.