Heródes lesújt a gyülekezetre

Heródes kivégezteti Jakabot, és börtönbe veti Pétert. Atyánk angyala éjjel lehullatja róla a láncokat, és a kapuk maguktól nyílnak meg; Péter azt hiszi, álmodik. Az imaösszejövetelen egy szolgálólánynak azt mondják, megőrült. Heródest istenként ünneplik, és meghal.

12. fejezet.

Abban az időben Heródes király megtámadott néhányat azok közül, akik a gyülekezethez tartoztak, hogy ártson nekik. Jánosnak a testvérét, Jakabot karddal kivégeztette. Amikor Heródes látta, hogy ez tetszik a zsidóknak, elfogatta Pétert is, a kovásztalan kenyerek napjaiban. Miután elfogatta, börtönbe vetette, és négy, egyenként négy katonából álló csapatra bízta, hogy őrizzék, mert a húsvét után a nép elé akarta állítani.

Pétert tehát a börtönben őrizték, a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Atyánkhoz. Azon az éjszakán, amikor Heródes elő akarta vezettetni, Péter két katona között aludt, két lánccal megbilincselve, az ajtó előtt pedig őrök őrizték a börtönt. És íme, Atyánk angyala odalépett hozzá, és fény ragyogta be a cellát. Oldalát meglökve felébresztette Pétert, és így szólt: „Kelj fel gyorsan!” Ekkor a láncok lehullottak a kezéről. Az angyal ezt mondta neki: „Övezd fel magad, és kösd fel a sarudat!” Péter úgy tett. Majd így szólt: „Vedd magadra a köpenyedet, és kövess engem!” Péter kiment, és követte, de nem tudta, hogy valóság, amit az angyal tesz, hanem azt hitte, hogy látomást lát. Amikor átmentek az első és a második őrségen, eljutottak a városba vezető vaskapuhoz, amely magától megnyílt előttük. Kimentek, végigmentek egy utcán, és az angyal hirtelen eltűnt mellőle.

Akkor Péter magához tért, és ezt mondta: „Most már bizonyosan tudom, hogy Atyánk elküldte az angyalát, és kimentett engem Heródes kezéből, és mindabból, amit a zsidó nép várt.” Amikor ezt felismerte, elment Mária házához, aki annak a Jánosnak az anyja volt, akit Márknak is neveztek; ott sokan összegyűltek és imádkoztak. Amikor Péter zörgetett a kapu ajtaján, egy Rodé nevű szolgálólány ment ki, hogy ajtót nyisson. Amikor megismerte Péter hangját, örömében nem nyitotta ki a kaput, hanem beszaladt, és jelentette, hogy Péter áll a kapu előtt.

Ők azonban ezt mondták neki: „Elment az eszed!” De a lány váltig állította, hogy úgy van. Erre ők azt mondták: „Az angyala az.” Péter pedig egyre zörgetett. Amikor végül ajtót nyitottak, és meglátták, elámultak. Ő azonban intett nekik a kezével, hogy hallgassanak, és elbeszélte, hogyan vezette ki Atyánk a börtönből. Majd így szólt: „Mondjátok el ezt Jakabnak és a testvéreknek!” Azután elment, és máshová távozott.

Amikor megvirradt, nem csekély zavar támadt a katonák között, hogy vajon mi történt Péterrel. Heródes pedig kerestette, de nem találta; ezért kihallgatta az őröket, és megparancsolta, hogy végezzék ki őket. Majd lement Júdeából Cézáreába, és ott tartózkodott.

Atyánk lesújt Heródesre

Heródes ekkor nagy haragra gerjedt a tírusziak és a szidóniak ellen. Ezek egy akarattal eljöttek hozzá, és miután megnyerték Blasztuszt, a király kamarását, békét kértek, mert az ő vidéküket a király országából élelmezték. A kitűzött napon Heródes királyi ruhába öltözött, a trónra ült, és beszédet intézett hozzájuk. A nép pedig egyre ezt kiáltotta: „Egy isten szava ez, nem emberé!” Atyánk angyala pedig azon nyomban lesújtott rá, mert nem Atyánknak adta a dicsőséget; férgek emésztették meg, és meghalt.

Atyánk igéje pedig egyre terjedt és növekedett. Barnabás és Saul pedig, miután elvégezték szolgálatukat, visszatértek Jeruzsálemből, és magukkal vitték Jánost, akit Márknak is neveztek.