Máté 17 FHB Father's Heart Bible™

17 ¹Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, és felvitte őket külön egy magas hegyre. ²És elváltozott előttük: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehér lett, mint a világosság. ³És egyszerre megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele. ⁴Péter ekkor így szólt Jézushoz: „Uram, jó nekünk itt lenni. Ha akarod, építek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.”

⁵Míg még beszélt, íme, fényes felhő borította be őket, és egy hang szólt a felhőből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm. Őt hallgassátok!”

⁶Amikor a tanítványok ezt meghallották, arcra borultak, és nagyon megrémültek.

⁷Jézus pedig odament, megérintette őket, és ezt mondta: „Keljetek fel, és ne féljetek!”

⁸Amikor föltekintettek, csak Jézust látták egyedül.

⁹Amikor lefelé jöttek a hegyről, Jézus megparancsolta nekik: „Senkinek se mondjátok el ezt a látomást, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból.”

¹⁰A tanítványok ekkor megkérdezték tőle: „Miért mondják akkor az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?”

¹¹Ő így válaszolt: „Illés valóban eljön, és helyreállít mindent. ¹²De mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel, hanem azt tették vele, amit akartak. Ugyanígy az Emberfia is szenvedni fog tőlük.”

¹³Akkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.

Jézus meggyógyít egy meggyötört fiút

¹⁴Amikor a sokasághoz értek, odament hozzá egy ember, térdre borult előtte, ¹⁵és ezt mondta: „Uram, könyörülj a fiamon, mert rohamai vannak, és nagyon szenved, mert gyakran tűzbe esik, gyakran meg vízbe. ¹⁶Elvittem a tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.”

¹⁷Jézus így válaszolt: „Ó, hitetlen és elfajult nemzedék! Meddig leszek még veletek? Meddig tűrlek még titeket? Hozzátok őt ide hozzám!”

¹⁸Jézus ekkor ráparancsolt a démonra, az pedig kiment belőle, és a fiú meggyógyult még abban az órában.

¹⁹Akkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz, és megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?”

²⁰Ő pedig ezt mondta nekik: „Kishitűségetek miatt. Bizony mondom nektek: ha akkora hitetek van, mint egy mustármag, és azt mondjátok ennek a hegynek: »Menj innen oda!«, akkor átmegy, és semmi sem lesz lehetetlen nektek.” ^a a v20 A legrégebbi kéziratok itt nem tartalmaznak 21. verset; a későbbi másolatok hozzáteszik: „Ez a fajta pedig nem távozik el másként, csak imádsággal és böjtöléssel.”

²²Amikor együtt voltak Galileában, Jézus ezt mondta nekik: „Az Emberfia emberek kezébe adatik, ²³megölik, de a harmadik napon feltámad.” Ők pedig nagyon elszomorodtak.

A templomadó

²⁴Amikor Kapernaumba értek, a templomadót szedők odamentek Péterhez, és megkérdezték: „A ti mesteretek nem fizet templomadót?”

²⁵„De igen” – felelte. Amikor pedig bement a házba, Jézus megelőzte őt, és ezt kérdezte: „Mit gondolsz, Simon? A földi királyok kitől szednek vámot vagy adót: a saját fiaiktól vagy az idegenektől?” ^b b v25 Jézus kérdése mélyebb igazságra mutat rá: mint Fiú az Atyja házában, ott nem tartozik adóval — a templom az Atyjáé, ő pedig a Fiú.

²⁶Amikor Péter azt felelte: „Az idegenektől”, Jézus ezt mondta neki: „Akkor a fiak szabadok.”

²⁷„De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj a tengerhez, vesd be a horgot, és fogd ki az első halat, amely ráakad. Nyisd ki a száját, és találsz benne egy pénzérmét. Vedd ki, és add oda nekik értem és érted.”