Mózes búcsúbeszéde
Százhúsz évesen Mózes átadja a munkát: Atyánk előttetek megy, és soha nem hagy el titeket, Józsué fog vezetni. A törvényt leírják, hogy minden hetedik évben felolvassák mindenkinek, a gyermekeknek is. Egy éneket is megtanítanak, mert ő tudja, hogy elfordulnak.
31 1Majd Mózes elment, és elmondta ezeket a szavakat egész Izráelnek. 2Ezt mondta nekik: „Ma százhúsz éves vagyok, nem tudok már ki- és bejárni, Atyánk pedig ezt mondta nekem: »Nem kelsz át ezen a Jordánon.« 3Atyátok maga kel át előttetek, ő pusztítja el ezeket a népeket előttetek, ti pedig kiűzitek őket. Józsué kel át előttetek, ahogyan Atyánk megmondta. 4Úgy bánik majd velük Atyánk, ahogyan Szíhónnal és Óggal, az emóriak királyaival és az országukkal bánt, amikor elpusztította őket. 5Atyánk nektek adja őket, és pontosan úgy kell bánnotok velük, ahogyan megparancsoltam nektek. 6Legyetek erősek és bátrak! Ne féljetek, és ne rettegjetek tőlük, mert Atyátok veletek megy; nem hagy el, és nem hagy cserben titeket soha.”
7Mózes hívatta Józsuét, és ezt mondta neki egész Izráel előtt: „Légy erős és bátor, mert te mégy be ezzel a néppel arra a földre, amelyet Atyánk esküvel ígért atyáiknak, hogy nekik adja, és te juttatod azt nekik örökségül. 8Atyánk maga megy előtted, ő lesz veled. Nem hagy el, és nem hagy cserben soha. Ne félj, és ne rettegj!”
A törvény Izráelre bízva
9Mózes leírta ezt a törvényt, és odaadta a papoknak, Lévi fiainak, akik Atyánk szövetségládáját vitték, meg Izráel összes vénjének. 10Majd ezt parancsolta nekik Mózes: „Minden hetedik év végén, az elengedés évének megszabott idején, a sátoros ünnepen, a a v10 Sátoros ünnep: egy hétig tartó őszi aratási ünnep, amelyen a családok ideiglenes sátrakat építettek, és azokban laktak, hogy felidézzék Izráel pusztai vándorlását. 11amikor egész Izráel megjelenik Atyátok előtt azon a helyen, amelyet ő választ ki, olvasd fel ezt a törvényt egész Izráel előtt, hogy mindenki hallja. 12Gyűjtsd össze a népet: a férfiakat, az asszonyokat, a gyermekeket és a városaitokban élő jövevényt, hogy hallják, tanulják, és féljék Atyátokat, és tartsák meg, és tegyék meg ennek a törvénynek minden igéjét. 13Fiaik is, akik még nem ismerik ezt a törvényt, meghallják, és megtanulják félni Atyátokat, amíg csak éltek azon a földön, amelyet birtokba vesztek, miután átkeltek a Jordánon.”
Atyánk megbízást ad Józsuénak
14Atyánk ezt mondta Mózesnek: „Közel a halálod. Hívd Józsuét, és álljatok oda a kijelentés sátrához, hogy megbízást adjak neki.” Mózes és Józsué el is ment, és odaállt a kijelentés sátrához.
15Akkor megjelent Atyánk a sátorban felhőoszlopban, és a felhőoszlop megállt a sátor bejáratánál. 16Atyánk ezt mondta Mózesnek: „Nemsokára pihenni térsz atyáidhoz. Ez a nép pedig felkel, és paráználkodva idegen istenek után megy azon a földön, ahová bemegy; engem elhagy, és megszegi a szövetséget, amelyet vele kötöttem. 17Azon a napon fellángol ellenük a haragom, elhagyom őket, elrejtem előlük az arcomat, és martalékká lesznek. Sok baj és nyomorúság éri őket, és azon a napon ezt mondják: »Nem azért ért-e minket ez a sok baj, mert nincs velünk Istenünk?« 18Én pedig egészen elrejtem az arcomat azon a napon minden gonoszságuk miatt, amit elkövettek, mert más istenekhez fordultak.
19Most pedig írjátok le magatoknak ezt az éneket, tanítsd meg Izráel fiainak, add a szájukba, hogy ez az ének tanúm legyen Izráel fiai ellen. 20Mert beviszem őket arra a tejjel és mézzel folyó földre, amelyet esküvel ígértem atyáiknak; ők pedig esznek, jóllaknak, meghíznak, majd más istenekhez fordulnak, és azoknak szolgálnak, engem pedig megvetnek, és megszegik szövetségemet. 21És amikor utoléri őket a sok baj és nyomorúság, ez az ének tanúként száll szembe velük, mert nem felejtik el utódaik szája sem. Hiszen tudom, mi jár az eszükben már ma, mielőtt bevinném őket arra a földre, amelyet esküvel megígértem nekik.”
22Mózes még aznap leírta ezt az éneket, és megtanította Izráel fiainak.
23Azután megbízást adott Atyánk Nún fiának, Józsuénak: „Légy erős és bátor, mert te viszed be Izráel fiait arra a földre, amelyet esküvel megígértem nekik, és én magam leszek veled.”
24Amikor Mózes végig leírta ennek a törvénynek az igéit egy könyvbe, elejétől a végéig, 25ezt parancsolta a lévitáknak, akik Atyánk szövetségládáját vitték: 26„Vegyétek ezt a törvénykönyvet, és tegyétek Atyátok szövetségládája mellé, hogy ott legyen tanúként ellenetek. 27Mert ismerem lázadó és nyakas természeteteket. Íme, már most, amíg élek köztetek, lázadoztok Atyánk ellen – mennyivel inkább majd halálom után! 28Gyűjtsétek hozzám törzseitek összes vénjét és elöljáróját, hadd mondjam el nekik ezeket a szavakat, és hívjam tanúul ellenük az eget és a földet. 29Mert tudom, hogy halálom után teljesen megromlotok, és letértek arról az útról, amelyet parancsoltam nektek. Ezért az eljövendő napokban baj ér benneteket, mert azt teszitek, ami gonosz Atyánk szemében, és kezetek munkájával haragra ingerlitek őt.”
30Azután elmondta Mózes ennek az éneknek a szavait elejétől a végéig Izráel egész gyülekezetének.