Zsoltárok 68 FHB Father's Heart Bible™

68 ¹Keljen fel Atyánk! Szóródjanak szét ellenségei, és meneküljenek előle, akik gyűlölik! ²Ahogyan a füstöt elfújja a szél, úgy űzd el őket! Ahogyan a viasz megolvad a tűz előtt, úgy vesszenek el a gonoszok Atyánk előtt! ³Az igazak pedig örüljenek, vigadjanak Atyánk előtt, ujjongjanak örömmel! ⁴Énekeljetek Atyánknak, zengjetek dicséretet nevének! Zengjetek éneket annak, aki a pusztákon át vágtat – Atyánk az ő neve –, és ujjongjatok előtte! ⁵Az árvák atyja és az özvegyek védelmezője a mi Atyánk az ő szent hajlékában. ⁶Atyánk otthont ad a magányosoknak, kihozza a foglyokat a bőségre, a lázadók pedig kiszáradt földön laknak. ⁷Atyánk, amikor néped élén kivonultál, amikor átvonultál a pusztaságon, ⁸megrendült a föld, az egek esőt ontottak Atyánk előtt, a Sínai Ura előtt, Izráel Atyja előtt. ⁹Atyánk, bőséges esőt árasztottál, felüdítetted örökségedet, amikor elerőtlenedett. ¹⁰Nyájad lakóhelyre talált rajta, jóságodban, Atyánk, gondoskodtál a szűkölködőkről. ¹¹A fenséges Atya szól, és nagy azoknak az asszonyoknak a serege, akik hirdetik az örömhírt: ¹²A seregek királyai menekülnek, menekülnek, az otthon maradó asszony pedig zsákmányt osztogat. ¹³Ha a karámok között heverésztek is – galamb szárnyai ezüsttel borítva, tollai aranytól csillognak. ^a a v13 A ragyogó galamb talán Isten népének dicsőségét jeleníti meg pihenés közben is, vagy a győzelemből hazavitt gazdag zsákmányt. ¹⁴Amikor a Mindenható szétszórta ott a királyokat, hó hullott a Calmónra. ¹⁵Felséges hegy, Básán hegye, sokcsúcsú hegy, Básán hegye! ¹⁶Miért néztek irigyen, sokcsúcsú hegyek, arra a hegyre, amelyet Atyánk hajlékául kívánt? Bizony, ott fog lakni Atyánk örökké. ¹⁷Atyánk harci szekerei tízezrével vannak, sok ezer meg ezer; a fenséges Atya közöttük van, a Sínai a szentélyben. ¹⁸Felmentél a magasba, foglyok seregét vezetted magad mögött, ajándékokat fogadtál el az emberektől, még a lázadók közül is, hogy ott lakhasson Atyánk. ^b b v18 Pál Jézusra vonatkoztatva idézi ezt a verset: amikor felment a magasba, szabadon engedte a foglyokat, és ajándékokat adott népének (Efezus 4,8). A győzelmet, amelyről a zsoltár Atyánkról énekel, a Fiú által nyerte el és osztja meg velünk. ¹⁹Áldott legyen a fenséges Atya napról napra, ő hordoz minket – szabadításunk Atyja.

²⁰Atyánk nekünk az, aki megszabadít, és a fenséges Atyánál vannak a halálból kivezető utak. ²¹De Atyánk összezúzza ellenségei fejét, a bűnös útjain járó ember szőrös koponyáját.

²²A fenséges Atya ezt mondta: „Visszahozom őket Básánból, visszahozom őket a tenger mélységéből, ²³hogy vérükben mártsd meg lábadat, hogy kutyáid nyelve is részt kapjon az ellenségből.”

²⁴Látják bevonulásodat, Atyánk, Atyámnak, az én Királyomnak a bevonulását a szentélybe. ²⁵Elöl az énekesek, utánuk a zenészek, közöttük dobot verő leányok: ²⁶Áldjátok Atyánkat a nagy gyülekezetben, áldjátok Atyánkat, akik Izráel forrásából származtok! ²⁷Ott van Benjámin, a legkisebb, aki vezeti őket, Júda fejedelmei a sokaságukkal, Zebulon fejedelmei, Naftáli fejedelmei. ²⁸Atyád elrendelte erődet, mutasd meg hatalmadat, Atyánk, ahogyan korábban cselekedtél értünk! ²⁹A jeruzsálemi templomodért királyok hoznak neked ajándékot. ³⁰Dorgáld meg a nádas vadját, a bikák csordáját a népek borjaival! Taposd el azokat, akik az ezüstre áhítoznak, szórd szét a népeket, akik a háborúban gyönyörködnek! ^c c v30 A nádas vadja valószínűleg egy krokodil vagy víziló – Egyiptom ősi jelképe, amely a Nílus nádasában rejtőzik. ³¹Követek jönnek Egyiptomból, Kús sietve nyújtja ki kezét Atyánk felé. ³²Föld országai, énekeljetek Atyánknak, zengjetek dicséretet a fenséges Atyának, ³³annak, aki az egeken, az ősi egeken át vágtat – halljátok, hallatja hangját, hatalmas hangját. ³⁴Hirdessétek Atyánk hatalmát, akinek fensége Izráel fölött van, és akinek ereje a felhőkben lakik. ³⁵Félelmetes Atyánk a szentélyéből, Izráel Atyja ő, aki erőt és hatalmat ad népének. Áldott legyen Atyánk!