Az Atya lakomáján mindenki szívesen látott

Kérdés kérdés után érkezik csapdaként — a császárnak fizetendő adó, egy hétszer megözvegyült asszony, a legnagyobb parancsolat, Atyánk teljes szívvel való szeretete —, és mindegyik visszafordul a kérdezőre. Aztán Jézus felteszi saját kérdését Dávid Uráról, és többé senki sem mer kérdezni tőle.

22. fejezet.

Jézus ismét példázatokban szólt hozzájuk:

„Atyánk országa hasonló egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának. Elküldte szolgáit, hogy hívják el a meghívott vendégeket a menyegzőre, de azok nem akartak eljönni. Ismét elküldött más szolgákat, és ezt mondta: »Mondjátok meg a meghívottaknak: Nézzétek, elkészítettem ebédemet, levágtam ökreimet és hizlalt állataimat, minden készen áll. Gyertek a menyegzőre.« De azok nem törődtek vele, és elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe, a többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket. A király megharagudott, elküldte seregét, elpusztította azokat a gyilkosokat, és városukat felégette. Akkor ezt mondta szolgáinak: »A menyegző készen áll, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek tehát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre.« Azok a szolgák kimentek az utakra, és összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a menyegzős ház vendégekkel.

„Amikor pedig bement a király, hogy megnézze a vendégeket, meglátott ott egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve. Így szólt hozzá: »Barátom, hogyan jöttél be ide menyegzői ruha nélkül?« Az pedig hallgatott. Akkor a király ezt mondta a szolgáknak: »Kössétek meg a kezét és a lábát, és vessétek ki a külső sötétségre, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.« Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.”

Adjátok meg Atyánknak, ami az övé

Akkor a farizeusok elmentek, és megtanácskozták, hogyan csalják tőrbe őt a saját szavaival.

Elküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal együtt, és ezt mondták: „Mester, tudjuk, hogy igazmondó vagy, és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődsz senkivel, mert nem veszed figyelembe az emberek rangját. Mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?”

Jézus pedig felismerve gonoszságukat, így szólt: „Miért kísértetek engem, képmutatók? Mutassátok meg nekem az adópénzt!” Azok pedig hoztak neki egy dénárt.

Ekkor megkérdezte tőlük: „Kié ez a kép és a felirat?”

Azt felelték: „A császáré.” Erre ezt mondta nekik: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Atyánknak, ami Atyánké.”

Amikor ezt hallották, elcsodálkoztak, otthagyták őt, és elmentek.

Atyánk az élők Istene

Még aznap odamentek hozzá a szadduceusok, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték tőle: „Mester, Mózes azt mondta: ha valaki gyermektelenül hal meg, annak testvére vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének. Volt pedig nálunk hét testvér. Az első megnősült, majd meghalt, és mivel nem volt gyermeke, feleségét testvérére hagyta. Így tett a második és a harmadik is, egészen a hetedikig. Végül mindnyájuk után meghalt az asszony is. A feltámadáskor tehát a hét közül melyiknek lesz a felesége? Hiszen mindegyiké volt.”

Jézus így válaszolt nekik: „Tévelyegtek, mert nem ismeritek sem az Írásokat, sem Atyánk hatalmát. Mert a feltámadáskor nem nősülnek, és férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben. A halottak feltámadásáról pedig nem olvastátok, mit mondott nektek Atyánk:

»Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene«? Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké.”

Amikor ezt hallotta a sokaság, elámult a tanításán.

Szeresd Atyádat mindeneddel

Amikor a farizeusok meghallották, hogy elnémította a szadduceusokat, összegyűltek. Egyikük pedig, egy törvénytudó, kísérteni akarta, ezért megkérdezte tőle: „Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?”

Jézus így szólt hozzá: „Szeresd Atyádat teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.”

Kinek a fia a Krisztus?

Amíg a farizeusok együtt voltak, megkérdezte tőlük Jézus: „Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia?” Azt felelték neki: „Dávidé.”

Ekkor ezt kérdezte tőlük: „Hogyan nevezheti akkor Dávid a Szentlélek által Úrnak, amikor ezt mondja:

»Atyánk ezt mondta az én Uramnak: „Ülj az én jobbomon, amíg ellenségeidet lábad alá nem vetem.”«?

Ha tehát Dávid Úrnak nevezi a Krisztust, hogyan lehet akkor Dávid fia?”

Senki sem tudott válaszolni neki egyetlen szót sem, és attól a naptól fogva senki sem merte többé megkérdezni.