Cselekedetek 25 FHB Father's Heart Bible™

25 ¹Miután Fesztusz megérkezett a tartományba, három nap múlva felment Cézáreából Jeruzsálembe. ²Ott a főpapok és a zsidók vezetői előadták vádjukat Pál ellen, és egyre kérlelték Fesztuszt, ³azzal a kéréssel fordultak hozzá Pál ellen, hogy hívassa őt Jeruzsálembe. Közben lesben akartak állni, hogy útközben megöljék. ⁴Fesztusz azt felelte, hogy Pált Cézáreában őrzik, ő maga pedig hamarosan útra kel oda. ⁵„Ezért” – mondta – „akik közületek alkalmasak, jöjjenek le velem, és vádolják be ezt az embert, ha valami nincs rendben vele.”

⁶Fesztusz nem több mint nyolc vagy tíz napot töltött náluk, majd lement Cézáreába. Másnap az ítélőszékbe ült, és megparancsolta, hogy vezessék elő Pált. ⁷Amikor Pál megérkezett, körülvették a Jeruzsálemből jött zsidók, és sok súlyos vádat hoztak fel ellene, amelyeket nem tudtak bizonyítani. ⁸Pál védekezésül ezt mondta: „Semmit sem vétettem sem a zsidók törvénye, sem a templom, sem a császár ellen.”

⁹Fesztusz pedig a zsidók kedvében akart járni, ezért megkérdezte Pált: „Akarsz-e felmenni Jeruzsálembe, hogy ott ítélkezzem fölötted ezekben az ügyekben?”

¹⁰Pál ezt mondta: „A császár ítélőszéke előtt állok, itt kell fölöttem ítélkezni. A zsidók ellen semmit sem vétettem, ahogy te magad is jól tudod. ¹¹„Ha rosszat tettem, és halált érdemlő dolgot követtem el, nem vonakodom meghalni. De ha ezeknek az embereknek a vádjai alaptalanok, senki sem szolgáltathat ki engem nekik. A császárhoz fellebbezek.”

¹²Miután tanácsával megbeszélte, Fesztusz így felelt: „A császárhoz fellebbeztél, a császár elé fogsz menni.”

¹³Néhány nap múlva Agrippa király és Bereniké megérkezett Cézáreába, és köszöntötték Fesztuszt. ¹⁴Mivel több napot töltöttek ott, Fesztusz a király elé tárta Pál ügyét: „Félix hátrahagyott itt egy foglyot. ¹⁵„Amikor Jeruzsálemben jártam, a főpapok és a zsidók vénei bevádolták, és az elítélését kérték tőlem. ¹⁶„Azt feleltem nekik, hogy a rómaiaknak nem szokásuk, hogy bárkit is kiszolgáltassanak, mielőtt a vádlott szemtől szemben állna vádlóival, és alkalmat kapna, hogy védekezzék a vád ellen. ¹⁷„Amikor tehát ide gyűltek, semmit sem halogattam: másnap az ítélőszékbe ültem, és megparancsoltam, hogy vezessék elő az embert. ¹⁸„Amikor vádlói felálltak, semmiféle olyan gonosztettel nem vádolták, amire számítottam. ¹⁹„Csupán holmi vitáik voltak vele a saját vallásukról és egy Jézus nevű halott emberről, akiről Pál egyre azt állította, hogy él. ²⁰„Mivel nem tudtam, hogyan vizsgáljam ki ezt, megkérdeztem, hajlandó-e elmenni Jeruzsálembe, hogy ott ítélkezzenek fölötte ezekben az ügyekben. ²¹„De mivel Pál fellebbezett, hogy a császár döntéséig őrizetben tartsák, megparancsoltam, hogy őrizzék, amíg el nem küldhetem a császárhoz.”

²²Agrippa ezt mondta Fesztusznak: „Magam is szeretném hallani ezt az embert.” „Holnap – mondta Fesztusz – hallani fogod.”

Pál Agrippa és Bereniké előtt áll

²³Másnap Agrippa és Bereniké nagy pompával érkezett, és a katonai parancsnokokkal meg a város előkelőivel bevonult a terembe. Fesztusz parancsára bevezették Pált. ²⁴Fesztusz ezt mondta: „Agrippa király, és mindannyian, akik velünk vagytok, látjátok ezt az embert. Miatta fordult hozzám az egész zsidó közösség, Jeruzsálemben is, meg itt is, azt kiáltozva, hogy nem szabad tovább élnie. ²⁵„Én azonban semmi halált érdemlő dolgot nem találtam benne, és mivel ő maga a császárhoz fellebbezett, úgy döntöttem, hogy elküldöm. ²⁶„Semmi biztosat nem tudok írni róla uramnak, ezért elétek vezettettem, főként eléd, Agrippa király, hogy ez a kihallgatás után legyen mit írnom. ²⁷„Mert esztelenségnek látszik, hogy egy foglyot úgy küldjek el, hogy ne jelölném meg az ellene felhozott vádakat.”