5Mózes 33 FHB Father's Heart Bible™

33 ¹Ez az az áldás, amellyel Mózes, Atyánk embere, megáldotta Izráel fiait halála előtt. ²Ezt mondta: Atyánk a Sínai felől jött, Széír felől ragyogott fel ránk, a Párán hegyéről tündökölt. Szentek tízezreivel érkezett, jobbja felől lángoló tűzzel. ³Bizony, szereti a népeket, minden szentje a te kezedben van. Lábaidnál jártak, és mindegyik útmutatást kapott tőled. ⁴Törvényt parancsolt nekünk Mózes, örökségül Jákób gyülekezetének. ⁵Így lett Királlyá Jesúrúnban, amikor összegyűltek a nép vezetői, Izráel törzsei együtt. ^a a v5 Itt Atyánk Királyként uralkodik a népe fölött – az összegyűlt törzsek az ő gyermekei, és ő az a Király, aki szeretettel uralkodik rajtuk. ⁶Éljen Rúben, és ne haljon meg, és ne fogyjon meg a népe.

⁷Júdáról ezt mondta: Hallgasd meg, Atyánk, Júda szavát, és vezesd őt népéhez. Keze harcol érte, légy segítsége ellenségeivel szemben.

⁸Léviről ezt mondta: Tummímod és úrímod a te hűséges emberedé, akit megpróbáltál Masszánál, akivel perlekedtél Meríbá vizeinél, ^b b v8 Az úrím és a tummím szent tárgyak voltak, amelyeket a főpap viselt, hogy útmutatást kérjen Istentől. ⁹aki apjáról és anyjáról ezt mondta: „Nem törődöm velük”; testvéreit nem ismerte el, és saját gyermekeit sem ismerte. Mert megtartották a te igédet, és megőrizték a te szövetségedet. ¹⁰Döntéseidre tanítják Jákóbot, és törvényedre Izráelt; füstölőáldozatot tesznek eléd, és égőáldozatot oltárodra. ¹¹Áldd meg, Atyánk, erejét, és fogadd kedvesen keze munkáját. Zúzd össze azok derekát, akik ellene támadnak, és akik gyűlölik, hogy fel ne keljenek többé.

¹²Benjáminról ezt mondta: Atyánk szeretettje biztonságban lakik mellette; Atyánk oltalmazza Benjámint egész nap, és Benjámin a vállai között pihen. ^c c v12 Benjámint Atyánk szeretettjének nevezik, akit egész nap oltalmaz és szorosan hordoz – annak a gyermeknek a képe, akit az Atya a szívéhez ölelve tart biztonságban.

¹³Józsefről ezt mondta: Áldja meg Atyánk az ő földjét az ég legjobb ajándékaival odafentről, harmattal, és a mélységgel, amely alant lapul, ¹⁴a nap érlelte legízletesebb gyümölcsökkel, és a hónapok gazdag termésével, ¹⁵az ősi hegyek legjavával és az örök halmok bőségével, ¹⁶a föld legjobb ajándékaival és teljességével, és annak kegyével, aki a csipkebokorban lakott. Szálljanak ezek József fejére, a testvérei közül kiválasztott feje búbjára. ¹⁷Elsőszülött bikája – övé a méltóság; szarvai a vadbika szarvai. Velük öklel népeket, mindet, a föld végéig. Ilyenek Efraim tízezrei, és ilyenek Manassé ezrei.

¹⁸Zebulonról ezt mondta: Örülj, Zebulon, amikor útra kelsz, és te, Issakár, a sátraidban. ¹⁹Népeket hívnak a hegyre, ott igaz áldozatokat mutatnak be, mert a tengerek bőségét szívják magukba, és a homok rejtett kincseit.

²⁰Gádról ezt mondta: Áldott, aki kiterjeszti Gádot! Úgy lapul, mint az oroszlán, kart és fejtetőt tép. ²¹A legjavát választotta magának, mert ott a vezér része volt fenntartva. Eljött a nép vezéreivel, Atyánk igazságosságát vitte véghez, és döntéseit Izráelért.

²²Dánról ezt mondta: Dán oroszlánkölyök, amely kiugrik Básánból.

²³Naftáliról ezt mondta: Naftáli, jóindulattal eltelve, Atyánk áldásával tele – vedd birtokba a tengert és a dél vidékét.

²⁴Ásérról ezt mondta: Legyen Ásér a fiak legáldottabbika – legyen testvérei kedveltje, és mártsa lábát olajba. ²⁵Záraid vasból és bronzból lesznek, és amilyenek napjaid, olyan lesz az erőd is. ²⁶Nincs senki olyan, mint Atyánk, Jesúrún, aki az egeken át száguld segítségedre, és fenségében a fellegeken át. ²⁷Az örökkévaló Atya a te hajlékod, és odalent az örökkévaló karok tartanak. Kiűzte előled az ellenséget, és ezt mondta: „Pusztítsd el!” ^d d v27 Az örökkévaló karok, amelyek alattad tartanak, Atyánk saját karjai – az örök menedék, aki átöleli gyermekeit, és soha nem engedi, hogy elessenek. ²⁸Így Izráel biztonságban lakik; Jákób forrása elkülönítve gabona és must földjén, ahol az egek harmatot hullatnak. ²⁹Boldog vagy, Izráel! Ki olyan, mint te, nép, amelyet Atyánk szabadított meg, aki segítséged pajzsa és fenséged kardja! Ellenségeid hízelegve jönnek hozzád, te pedig magaslataikon taposol.