Mózes a hegyen
Mózes felmegy a Nebóra, és Atyánk megmutatja neki az egész földet, amelybe nem fog belépni. Ott hal meg százhúsz évesen, még tiszta szemmel, és Atyánk eltemeti olyan helyen, amelyet senki sem ismer. Izrael harminc napig siratja; azóta nem volt próféta, aki úgy ismerte volna őt, színről színre.
34 1Majd Mózes felment Móáb síkságáról a Nebó-hegyre, a Piszga csúcsára, Jerikóval szemben, és Atyánk megmutatta neki az egész földet: Gileádtól Dánig, 2egész Naftálit, Efraim és Manassé földjét, Júda egész földjét a nyugati tengerig, 3a Negevet és a síkságot, Jerikó völgyét, a pálmák városát, egészen Cóarig.
4Atyánk ezt mondta neki: „Ez az a föld, amelyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak: »Utódaidnak adom.« Megengedtem, hogy saját szemeddel lásd, de nem mész át oda.”
5Ott halt meg Mózes, Atyánk szolgája, Móáb földjén, ahogy Atyánk megmondta. 6Atyánk eltemette őt a móábi völgyben, Bét-Peórral szemben, de a mai napig senki sem tudja, hol van a sírja. 7Mózes százhúsz éves volt, amikor meghalt. Nem homályosult el a szeme, és nem hagyta el az ereje. 8Izráel fiai harminc napig siratták Mózest Móáb síkságán, míg el nem teltek a sírás és a gyász napjai. 9Józsué, Nún fia, megtelt a bölcsesség lelkével, mert Mózes rátette a kezét. Izráel fiai hallgattak rá, és úgy tettek, ahogy Atyánk megparancsolta Mózesnek. 10Azóta sem támadt Izráelben olyan próféta, mint Mózes, akit Atyánk színről színre ismert, 11mindazokért a jelekért és csodákért, amelyek megtételére Atyánk elküldte őt Egyiptomba, a fáraó, annak minden szolgája és egész országa ellen, 12és azért az erős kézért és mindazokért a nagy, félelmetes tettekért, amelyeket Mózes egész Izráel szeme láttára vitt véghez.