2Mózes 9 FHB Father's Heart Bible™

9 ¹Akkor Atyánk ezt mondta Mózesnek: „Menj el a fáraóhoz, és mondd meg neki: »Ezt mondja a héberek Atyja: „Engedd el népemet, hogy imádjon engem! ²Mert ha vonakodsz elengedni őket, és továbbra is visszatartod őket, ³akkor Atyánk keze rajta lesz a mezőn levő jószágodon: a lovakon, a szamarakon, a tevéken, a marhákon és a juhokon – igen súlyos dögvész lesz. ⁴De Atyánk különbséget tesz Izráel jószága és Egyiptom jószága között, úgyhogy Izráeléből egy sem pusztul el.”«” ⁵Atyánk időt is szabott, és ezt mondta: „Holnap megteszem ezt az országban.”

⁶Másnap Atyánk meg is tette ezt: Egyiptom minden jószága elpusztult, Izráel jószágából viszont egy sem pusztult el. ⁷A fáraó elküldött, hogy megnézzék: Izráel állataiból egy sem pusztult el. A fáraó szíve mégis kemény maradt, és nem engedte el a népet.

Fekélyek minden egyiptomin

⁸Akkor Atyánk ezt mondta Mózesnek és Áronnak: „Vegyetek tele marokkal kemencekormot, és Mózes szórja az ég felé a fáraó szeme láttára! ⁹Finom porrá válik egész Egyiptom fölött, és gennyes fekélyekké fakad az embereken és az állatokon egész Egyiptomban.”

¹⁰Fogták hát a kemencekormot, és a fáraó elé álltak. Mózes az ég felé szórta, és kitörtek a fekélyek, gennyesen az embereken és az állatokon. ¹¹A varázslók nem tudtak Mózes elé állni, mert fekélyek voltak rajtuk és minden egyiptomin. ¹²De Atyánk megkeményítette a fáraó szívét, úgyhogy nem hallgatott rájuk, ahogy Atyánk megmondta Mózesnek.

Figyelmeztetés a vihar előtt

¹³Akkor Atyánk ezt mondta Mózesnek: „Kelj fel korán reggel, állj a fáraó elé, és mondd meg neki: »Ezt mondja a héberek Atyja: „Engedd el népemet, hogy imádjon engem! ¹⁴Most az összes csapásomat elküldöm ellened, udvari embereid és néped ellen, hogy megtudd: nincs hozzám hasonló az egész földön. ¹⁵Mostanra már kinyújthattam volna a kezem, és dögvésszel sújthattalak volna téged és népedet, úgyhogy eltöröltelek volna a földről. ¹⁶De azért emeltelek fel, hogy megmutassam neked hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön. ^a a v16 Pál idézi ezt a verset a Róma 9:17-ben – még a fáraó dacossága is Atyánk célját szolgálta, hogy nevét megismerjék az egész földön. ¹⁷Te még mindig szembeszegülsz népemmel, és nem akarod elengedni őket. ¹⁸Holnap ilyenkor olyan súlyos jégesőt hullatok, amilyen még nem érte Egyiptomot a megalapítása óta mindmáig. ¹⁹Most azért küldj el, és hozasd biztonságba jószágodat és mindenedet, ami a mezőn van, mert minden emberre és állatra, amely a mezőn marad, és nincs behozva, lehull a jégeső, és elpusztulnak.”«”

²⁰A fáraó udvari emberei közül azok, akik féltek Atyánk szavától, fedél alá siettették szolgáikat és jószágukat, ²¹aki viszont nem törődött Atyánk szavával, a mezőn hagyta szolgáit és jószágát.

²²Akkor Atyánk ezt mondta Mózesnek: „Nyújtsd ki kezedet az ég felé, és jégeső hullik egész Egyiptomra – az emberekre, az állatokra és a mező minden növényére egész Egyiptomban.”

²³Mózes az ég felé nyújtotta botját, Atyánk pedig mennydörgést és jégesőt támasztott, és tűz cikázott a földre. Atyánk jégesőt hullatott Egyiptom földjére. ²⁴Esett a jég, és szüntelenül tűz villogott a jégeső között, olyan súlyos volt, amilyen nem fordult elő Egyiptom egész földjén, amióta néppé lett. ²⁵Egész Egyiptomban elvert a jég mindent, ami a mezőn volt, embert és állatot egyaránt; elverte a mező minden növényét, és összetörte a mező minden fáját. ²⁶Csak Gósen földjén nem esett jég, ahol Izráel fiai laktak.

²⁷A fáraó elküldött Mózesért és Áronért, és ezt mondta: „Most az egyszer vétkeztem. Istennek van igaza, én és népem vagyunk a bűnösök. ²⁸Könyörögjetek Atyátokhoz – elég volt Isten mennydörgéséből és jégesőjéből! Elengedlek titeket, ne maradjatok tovább!”

²⁹Mózes ezt mondta neki: „Amint kimegyek a városból, kiterjesztem kezemet Atyánk felé. A mennydörgés megszűnik, és nem lesz több jégeső, hogy megtudd: a föld Atyánké. ³⁰De tudom, hogy te és udvari embereid még mindig nem félitek Atyánkat.”

³¹(A len és az árpa elpusztult, mert az árpa már kalászba szökkent, a len pedig bimbózott. ³²A búza és a tönköly viszont nem pusztult el, mert ezek később érnek.). ³³Mózes elment a fáraótól, kiment a városból, és kiterjesztette kezét Atyánk felé. Megszűnt a mennydörgés és a jégeső, és nem ömlött több eső a földre. ³⁴Amikor a fáraó látta, hogy megszűnt az eső, a jégeső és a mennydörgés, ismét vétkezett, és megkeményítette a szívét, ő és udvari emberei. ³⁵Megkeményedett tehát a fáraó szíve, és nem engedte el Izráelt, ahogy Atyánk megmondta Mózes által.