A lopás és a kártérítés
Döntések lopásról, kártérítésről, kölcsönkapott állatokról és csábításról, aztán hangváltás: ne bántsd a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok. Ne sanyargasd az özvegyet és az árvát; ha kiáltanak, Atyánk meghallja. A szegény ember köpenyét napnyugtáig add vissza, mert abban alszik.
22 1„Ha valaki ellop egy ökröt vagy egy juhot, majd levágja vagy eladja, öt marhát fizessen az ökörért, négy juhot a juhért. 2Ha a tolvajt betörés közben érik tetten, és agyonverik, nem terheli vérbűn a tettet. 3Ha már felkelt a nap, amikor rajtaütnek, őt terheli a vérbűn. Kártérítést kell fizetnie; ha nincs semmije, adják el a lopásáért. 4Ha az ellopott állatot élve találják meg nála – akár ökör, akár szamár, akár juh –, kétszeresen fizessen kártérítést.
5„Ha valaki szabadon engedi a jószágát, és az más mezején vagy szőlőjében legel, a mezeje legjavával és a szőlője legjavával fizessen kártérítést.
6„Ha tűz terjed el, és belekap a tövisbokrokba, úgy, hogy megég a felhalmozott gabona, a lábon álló vetés vagy az egész mező, az fizessen teljes kártérítést, aki a tüzet meggyújtotta.
7„Ha valaki ezüstöt vagy holmit bíz a felebarátjára, és azt ellopják a házából, a tolvaj – ha megtalálják – kétszeresen fizesse vissza. 8Ha a tolvajt nem találják meg, a ház gazdája járuljon Atyánk elé, hogy kiderüljön, nem nyúlt-e a felebarátja holmijához. 9Minden vitás ügyben – legyen szó ökörről, szamárról, juhról, ruháról vagy bármilyen elveszett tárgyról, amelyre valaki azt mondja, hogy az övé – mindketten járuljanak Atyánk elé; akit Atyánk elmarasztal, az kétszeresen fizessen a felebarátjának.
10„Ha valaki szamarat, ökröt, juhot vagy bármilyen állatot ad a felebarátjának megőrzésre, és az elpusztul, megsérül vagy elhajtják úgy, hogy senki sem látja, 11az előttem tett eskü döntse el a kettőjük közötti ügyet, hogy az őrző nem tette rá a kezét a felebarátja tulajdonára. A tulajdonos fogadja el ezt, és nem jár kártérítés. 12De ha az állatot valóban ellopták tőle, kártérítést kell fizetnie a tulajdonosának. 13Ha a vad széttépte, hozza el bizonyítékul; a széttépett állatért nem tartozik semmivel.
14„Ha valaki kölcsönkér egy állatot a felebarátjától, és az megsérül vagy elpusztul, miközben a tulajdonosa nincs jelen, teljes kártérítést kell fizetnie. 15Ha a tulajdonosa vele volt, nem tartozik semmivel; ha az állatot bérbe vették, a bérleti díj fedezi a veszteséget.
Egy fiatal nő tisztessége
16„Ha egy férfi elcsábít egy jegyben nem járó szüzet, és lefekszik vele, fizessen jegyajándékot, és vegye feleségül. a a v16 A jegyajándék szokásos fizetség volt, amelyet a házasságkötéskor a menyasszony apjának adtak. 17Ha az apa határozottan megtagadja, hogy hozzáadja a lányát, a férfi akkor is mérjen ki annyi ezüstöt, amennyi a szüzek jegyajándéka.
18„A varázslónőt ne hagyd életben!
19„Aki állattal közösül, az bizonyosan lakoljon halállal.
20„Aki más istennek áldoz, nem egyedül nekem, azt pusztítsák el teljesen.
21„Ne bántsd és ne nyomd el az idegent, mert ti is idegenek voltatok Egyiptom földjén!
22„Egyetlen özvegyet vagy árvát se nyomorgass! 23Ha mégis nyomorgatod őket, és hozzám kiáltanak, bizony meghallom a kiáltásukat. 24Fellángol a haragom, és karddal öllek meg titeket – feleségeitek özveggyé, gyermekeitek árvává lesznek.
25„Ha pénzt adsz kölcsön népemnek, a köztetek élő szegénynek, ne légy a hitelezője, és ne szedj tőle kamatot. 26Ha zálogba veszed a felebarátod köpenyét, naplementéig add vissza neki, 27mert ez az egyetlen takarója, a köpeny, amely a testét fedi. Mi másban aludna? Amikor hozzám kiált, meghallom, mert irgalmas vagyok.
28„Ne szidalmazd Atyánkat, és ne átkozd néped vezetőjét!
29„Ne késlekedj odaadni termésed és mustod bőségét! Fiaid közül az elsőszülöttet add nekem! 30Ugyanígy tégy ökröddel és juhoddal is: hét napig maradjon az anyjával, a nyolcadik napon pedig add nekem.
31„Legyetek nekem szent nép! Ne egyétek meg a mezőn vadállatok által széttépett húst – vessétek a kutyáknak!”