Példabeszédek 29 FHB Father's Heart Bible™

29 ¹Aki sok feddés után sem hallgat a szóra, hirtelen összetörik, és nem lesz számára gyógyulás. ²Amikor az igazak gyarapodnak, örül a nép, de amikor a gonoszok uralkodnak, sóhajtozik a nép. ³Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki a paráznákkal barátkozik, eltékozolja a vagyonát. ⁴A király igazságossággal ad szilárdságot az országnak, de aki megvesztegetésre éhes, lerombolja azt. ⁵Aki hízeleg a felebarátjának, hálót vet a lába elé. ⁶A gonosz embert a saját bűne ejti csapdába, de az igaz énekel és örvendezik. ⁷Az igaz törődik a szegények igazságával, de a gonosznak nincs ehhez érzéke. ⁸A csúfolódók lángba borítják a várost, de a bölcsek lecsillapítják a haragot. ⁹Amikor a bölcs perbe száll a bolonddal, a bolond dühöng és gúnyolódik, és nincs nyugalom. ¹⁰A vérszomjasak gyűlölik a feddhetetlent, és az igaz életére törnek. ¹¹A bolond egész haragját kiönti, de a bölcs visszafogja, és megőrzi a nyugalmát. ¹²Ha egy uralkodó a hazugságra hallgat, minden tisztségviselője gonosszá lesz. ¹³A szegényben és az elnyomóban van valami közös: Atyánk mindkettőjük szemének ad látást. ¹⁴Ha egy király igazságosan ítélkezik a szegények felett, trónja örökre megszilárdul. ¹⁵A vessző és a feddő szó bölcsességet ad, de a magára hagyott gyermek szégyent hoz az anyjára. ¹⁶Amikor a gonoszok gyarapodnak, gyarapodik a bűn is, de az igazak meglátják a gonoszok bukását. ¹⁷Fegyelmezd a fiadat, és nyugalmat ad neked; gyönyörűséget szerez a szívednek. ¹⁸Ahol nincs kijelentés, elvadul a nép, de boldog, aki megtartja a törvényt. ¹⁹A szolgát nem lehet pusztán szavakkal megfegyelmezni; mert ha érti is, nem engedelmeskedik. ²⁰Látsz-e olyan embert, aki elhamarkodott a szavaiban? Több remény van a bolond felől, mint őfelőle. ²¹Ha valaki gyermekkorától elkényezteti a szolgáját, az a végén olyan lesz, mint egy örökös. ²²A haragos ember viszályt szít, az indulatos pedig sok bűnt követ el. ²³Az ember gőgje megalázza őt, de az alázatos lélek tiszteletet szerez. ²⁴Aki a tolvaj cinkosa, önmaga ellensége; hallja az átkot, de nem szól semmit. ^a a v24 Az „átok” nyilvános eskü, amely mindenkit, aki tanúja volt a bűntettnek, arra kötelez, hogy előálljon és tanúskodjék. ²⁵Az emberektől való félelem csapdát állít, de aki Atyánkban bízik, biztonságban van. ²⁶Sokan keresik az uralkodó kegyét, de az ember igazát Atyánk szolgáltatja. ²⁷Az igaztalan ember utálatos az igaznak, és a becsületes ember utálatos a gonosznak.