A filippi szenteknek

Börtönből írt örömteli levél, amely arra buzdítja a gyülekezetet, hogy mindenkor örüljön az Úrban, és Krisztus gondolkodása legyen benne.

1. fejezet.

Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái, a Krisztus Jézusban élő filippi szenteknek mind, a püspökökkel és a diakónusokkal együtt: Kegyelem nektek és békesség Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

Hálával az evangélium társaiért

Hálát adok Atyámnak, valahányszor rátok gondolok, és minden imádságomban mindig örömmel könyörgök mindnyájatokért, mert az első naptól mostanáig társaim vagytok az evangéliumban. Abban bízom, hogy aki jó munkát kezdett bennetek, be is fejezi majd Krisztus Jézus napjára. Joggal érzek így irántatok, hiszen a szívemben hordozlak titeket, akik mind részesei vagytok velem a kegyelemnek, a láncaimban is, az evangélium védelmében és megerősítésében is. Mert Atyánk a tanúm, mennyire vágyom mindnyájatok után Krisztus Jézus mélységes szeretetével.

Azért imádkozom, hogy szeretetetek egyre jobban áradjon ismerettel és minden tisztánlátással, hogy megítélhessétek, mi a legjobb, és tiszták és feddhetetlenek maradjatok Krisztus napjára, megtelve az igazság gyümölcsével Jézus Krisztus által, Atyánk dicsőségére és dicséretére.

Láncok, amelyek előbbre viszik az evangéliumot

Azt akarom, testvéreim, hogy tudjátok: a körülményeim valójában előbbre vitték az evangéliumot, úgyhogy az egész császári testőrség és mindenki más előtt ismertté lettek a Krisztusért viselt láncaim. A testvérek legtöbbje pedig a láncaim által bizakodóvá lett az Úrban, és most még bátrabban, félelem nélkül hirdeti az igét. Némelyek ugyan irigységből és versengésből hirdetik Krisztust, mások viszont jóakaratból. Ezek szeretetből teszik, mert tudják, hogy az evangélium védelmére rendeltettem. Amazok önző becsvágyból hirdetik Krisztust, nem őszintén, mert azt hiszik, hogy ezzel bajt okoznak nekem a láncaimban.

De mit számít ez? Csak az, hogy akár színlelésből, akár igazságból, mindenképpen Krisztust hirdetik, és ennek örülök. Sőt, ezután is örülni fogok. Mert tudom, hogy ez a megszabadulásomra fordul a ti imádságotok és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által. Mert várva várom és remélem, hogy semmiben sem szégyenülök meg, hanem teljes bátorsággal, most is, mint mindig, magasztalni fogják Krisztust a testemben, akár életem, akár halálom által.

Mert nekem az élet Krisztus, és a halál nyereség. Ha pedig a testben való élet a munkám gyümölcsét jelenti, akkor nem tudom, melyiket válasszam. Mindkettő vonz: szeretnék elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb volna, de értetek szükségesebb, hogy a testben maradjak. Erről meggyőződve tudom, hogy megmaradok és veletek együtt maradok mindnyájatok javára, hitben való növekedésetekre és örömötökre, hogy Krisztus Jézusban való dicsekvésetek bőséges legyen bennem, amikor majd újra eljövök hozzátok.

Az evangéliumhoz méltón élni

Csak éljetek Krisztus evangéliumához méltón, hogy akár elmegyek és meglátlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam felőletek, hogy szilárdan álltok egy lélekben, és egy szívvel együtt küzdötök az evangélium hitéért, és semmiben sem rettentek meg ellenfeleitektől. Ez nekik a pusztulásuk jele, nektek pedig az üdvösségeteké, mégpedig Atyánktól. Mert nektek Krisztusért az a kegyelem adatott, hogy ne csak higgyetek benne, hanem szenvedjetek is érte, és ugyanazt a harcot vívjátok, amelyet nálam láttatok, és amelyről most azt halljátok, hogy még mindig vívom.