Jetró eljön Atyánk hegyéhez
Jetró visszahozza Mózes feleségét és fiait, meghallja mindazt, amit Atyánk tett, és imádja őt. Aztán látja, hogy Mózes reggeltől estig egyedül ítélkezik, és nyíltan megmondja: nem jó ez így, kimerülsz. Rátermett, becsületes férfiakat állítanak ezrek, százak, ötvenek és tízek élére.
18 1Jetró, Midján papja, Mózes apósa meghallotta mindazt, amit Atyánk tett Mózesért és népéért, Izráelért, amikor kihozta Izráelt Egyiptomból. 2Jetró, Mózes apósa pedig magához vette Cippórát, Mózes feleségét, miután Mózes hazaküldte, 3a két fiával együtt. Az egyiket Gérsómnak nevezte el, mert Mózes ezt mondta: „Jövevény voltam idegen földön”, 4a másikat pedig Eliézernek, mert ezt mondta: „Apám Istene megsegített, és megmentett a fáraó kardjától.” a a v4 Az Eliézer jelentése: „Istenem az én segítségem” – ezt a nevet adta Mózes a fiának hálából a fáraótól való megmenekülésért. 5Jetró, Mózes apósa Mózes fiaival és feleségével együtt elment hozzá a pusztai táborába, Atyánk hegyéhez. 6Ezt mondta Mózesnek: „Én, Jetró, az apósod jövök hozzád a feleségeddel és annak két fiával együtt.”
7Mózes kiment az apósa elé, meghajolt, és megcsókolta. Köszöntötték egymást, és megkérdezték egymás hogylétét, majd bementek a sátorba. 8Mózes elmondta az apósának mindazt, amit Atyánk tett a fáraóval és Egyiptommal Izráelért, és minden nehézséget, amellyel útközben szembesültek, és hogy miként mentette meg őket. 9Jetró örült mindannak a jónak, amit Atyánk tett Izráellel, amikor megmentette őket Egyiptom kezéből. 10Jetró ezt mondta: Áldott legyen Atyánk, aki megmentett benneteket Egyiptom kezéből és a fáraó kezéből, aki megmentette a népet Egyiptom keze alól. 11Most már tudom, hogy Atyánk nagyobb minden istennél, mert legyőzte őket abban, amivel kérkedtek. 12Jetró, Mózes apósa égőáldozatot és véresáldozatokat mutatott be Atyánknak. Áron pedig és Izráel összes véne odament, hogy kenyeret egyenek Mózes apósával Atyánk színe előtt.
13Másnap Mózes leült, hogy igazságot tegyen a népnek, amely reggeltől estig ott állt körülötte. 14Amikor az apósa látta mindazt, amit a népért tett, ezt kérdezte: „Mit csinálsz te a néppel? Miért ülsz egyedül, miközben az egész nép ott áll körülötted reggeltől estig?”
15Mózes ezt felelte az apósának: „Mert a nép hozzám jön, hogy megkérdezze Atyánkat; 16ha vitájuk támad, hozzám jönnek; igazságot teszek az egyik ember és a felebarátja között, és megismertetem velük Atyánk rendelkezéseit és törvényeit.” 17Mózes apósa ezt mondta neki: „Nem jó, amit csinálsz. 18Kimerülsz te is, meg ez a nép is, amely veled van, mert túl nehéz neked ez a feladat, egyedül nem tudod elvégezni. 19Most hallgass rám, tanácsot adok neked, és Atyánk legyen veled! Képviseld a népet Atyánk előtt, és vidd az ügyeiket Atyánk elé. 20Figyelmeztesd őket a rendelkezésekre és a törvényekre, és mutasd meg nekik az utat, amelyen járniuk kell, és a munkát, amelyet el kell végezniük. 21Az egész népből válassz ki rátermett férfiakat, akik félik Atyánkat, megbízható, igazmondó emberek, akik gyűlölik az igazságtalan nyereséget, és tedd őket ezrek, százak, ötvenek és tízek elöljáróivá. 22Ők tegyenek igazságot a nép között minden időben: minden nagyobb ügyet vigyenek hozzád, de minden kisebb ügyben maguk döntsenek. Így könnyítenek a terheden, mert veled együtt hordozzák. 23Ha ezt teszed, és Atyánk is ezt parancsolja neked, akkor helytállsz, és ez az egész nép is békében mehet haza a helyére.”
24Mózes hallgatott az apósára, és mindent úgy tett, ahogyan mondta. 25Mózes rátermett férfiakat választott ki egész Izráelből, és a nép elöljáróivá tette őket: ezrek, százak, ötvenek és tízek vezetőivé. 26Ők tettek igazságot a nép között minden időben: a nehéz ügyeket Mózes elé vitték, a kisebb ügyekben pedig maguk ítélkeztek. 27Azután Mózes elbocsátotta az apósát, aki visszatért a maga földjére.