Prédikátor 9 FHB Father's Heart Bible™

9 ¹Szívemre vettem, hogy mindezt megvizsgáljam: az igazak, a bölcsek és tetteik Isten kezében vannak. Hogy szeretet vár-e rájuk vagy gyűlölet, senki sem tudja — minden a jövőben van előttük. ²Mindenkivel ugyanaz történik: egy sors vár az igazra és a bűnösre, a jóra, a tisztára és a tisztátalanra, arra, aki áldozatot mutat be, és arra, aki nem. Ahogy a jóval, úgy a bűnössel is; aki esküt tesz, úgy jár, mint aki fél az eskütől. ³Ez a baj mindabban, ami a nap alatt történik: egy sors vár mindenkire. Az emberek szíve tele van gonoszsággal, és esztelenség tölti be a szívüket, amíg élnek — azután a holtakhoz térnek. ⁴Aki még él, annak van reménye: jobb az élő kutya a holt oroszlánnál. ⁵Az élők tudják, hogy meghalnak, de a holtak semmit sem tudnak, és nincs többé jutalmuk, mert emlékük feledésbe merül. ⁶Szeretetük, gyűlöletük és irigységük már elenyészett, és soha többé nem lesz részük semmiben, ami a nap alatt történik.

⁷Menj, edd kenyeredet örömmel, és idd borodat vidám szívvel, mert Isten már jóváhagyta tetteidet. ⁸Ruhád legyen mindig fehér, és fejedről soha ne hiányozzék az olaj. ^a a v8 A fehér ruha és a fej olajjal való megkenése az öröm és az ünneplés ősi jele volt. ⁹Élvezd az életet a feleségeddel, akit szeretsz, életed minden tovatűnő napján, amelyet Isten adott neked a nap alatt — minden tovatűnő napodon —, mert ez a te részed az életben és a munkában, amelyet a nap alatt végzel. ¹⁰Amit csak megtehet a kezed, tedd meg erőd szerint, mert a sírban, ahová mész, nincs sem munka, sem terv, sem tudás, sem bölcsesség.

¹¹Újra láttam a nap alatt: nem a gyorsaké a futás, nem az erőseké a csata, nem a bölcseké a kenyér, nem az értelmeseké a gazdagság, és nem a hozzáértőké a kegy — mert mindnyájukat eléri az idő és a véletlen. ¹²Senki sem ismeri a maga idejét: ahogy a halak fennakadnak a gonosz hálóban, és ahogy a madarak csapdába esnek, úgy esnek tőrbe az emberek a gonosz időben, amely váratlanul rájuk szakad.

Az elfeledett bölcs

¹³Ezt a példáját is láttam a bölcsességnek a nap alatt, és nagynak tűnt a szememben: ¹⁴Volt egy kicsi város, kevés emberrel. Egy nagy király vonult ellene, körülvette, és nagy ostromműveket épített ellene. ¹⁵Élt benne egy szegény, de bölcs ember, aki bölcsességével megmentette a várost, mégsem emlékezett meg senki arról a szegény emberről. ¹⁶Ezt mondtam: „Jobb a bölcsesség az erőnél”, a szegény ember bölcsességét mégis megvetik, és szavait nem hallgatják meg. ¹⁷A bölcsek csendes szavát jobban meghallják, mint a bolondok közt kiáltozó uralkodó szavát. ¹⁸Jobb a bölcsesség a harci fegyvereknél, de egyetlen bűnös sok jót elpusztít.