Ujjongjatok Atyánknak, mind a földön!

A karmesternek: ének, zsoltár.

Az egész földet arra hívja, hogy egyetlen dologra nézzen, amit Atyánk tett: a tengert szárazfölddé változtatta. Aztán a hang személyes bizonyságtétellé szűkül: próbára tettek és megolvasztottak minket, mint az ezüstöt, emberek gázoltak át a fejünkön, ő pedig kivezetett minket a bőségbe.

66. fejezet.

Ujjongjatok Atyánknak, egész föld! Zengjétek nevének dicsőségét, dicsőséget szerezzetek dicséretének! Mondjátok Atyánknak: „Milyen félelmetesek a te tetteid! Nagy hatalmad által ellenségeid meghunyászkodnak előtted. Az egész föld leborul előtted, és zsoltárt zeng neked; megéneklik a te nevedet.”

Jöjjetek, és lássátok Atyánk műveit! Félelmetesek a tettei, amelyeket az emberekért véghezvisz. Szárazfölddé változtatta a tengert, gyalog keltek át a folyón. Ott örvendeztünk benne. Hatalmával uralkodik örökké, szemmel tartja a népeket – ne kevélykedjenek a lázadók!

Áldjátok Atyánkat, ti népek, hangozzék dicséretének szava, aki megőrzött minket az élők között, és nem engedte, hogy lábunk megtántorodjék. Mert próbára tettél minket, Atyánk, megtisztítottál, ahogyan az ezüstöt tisztítják. Hálóba vezettél minket, súlyos terhet raktál a hátunkra. Hagytad, hogy emberek gázoljanak át a fejünkön, tűzön-vízen mentünk keresztül, de bőséges helyre hoztál ki minket. ^a

Égőáldozatokkal megyek be házadba, teljesítem neked fogadalmaimat, amelyeket ajkam kimondott és szám megígért, amikor bajban voltam. Égőáldozatokat mutatok be neked hizlalt állatokból, kosok áldozati füstjével; bikákat és kecskebakokat áldozok.

Jöjjetek, halljátok mind, akik félitek Atyánkat, és elbeszélem, mit tett a lelkemért. Számmal hozzá kiáltottam, és magasztalás volt a nyelvemen. Ha a szívemben bűnt dédelgettem volna, nem hallgatott volna meg a mindenható Atya. De bizony meghallgatott Atyánk, figyelt imádságomra. Áldott legyen Atyánk, aki nem utasította el imádságomat, és nem vonta meg tőlem hűséges szeretetét!